Hogy hagyjam el a férjemet, aki a gyerekemet neveli annak ellenére, hogy nem tőle van, mindig mellettem állt, de már nem vagyok boldog?

Hú, hát elég nehéz helyzet. De nem hiszem, hogy szeretné, ha szimpla hálálkodásból maradnál vele.

Próbálj vele beszélni erről újra, hogy boldogtalan vagy.

Mérlegelned kell.

1. Azért nem szereted, mert neki minden jó ahogy van és nem a te igényeid szerint folynak a dolgok?

2. Azért nem szereted mert tényleg nem vagy már boldog és ha költözne is elhagynád hisz nem vagy az?

Nem mindegy , hogy valakit azért hagysz el ennyi segítség után mert éppen nem úgy vannak a dolgok ahogy te akarod, vagy azért mert tényleg nem vagy boldog.

Költözni nagy felelősség, mi lesz addig amíg nem talál munkát Pesten? El tudod tartani az egész családot?

Megérthetnéd, hogy mitől fél és igen, kommunikálni kell meg kompromisszumokat kötni, nem felvetni, hogy ez lesz mert ha nem akkor elhagyom kifogásként megjelölve, hogy "nem vagyok boldog" ha meg változtat akkor jaj de szeretem.

Igazándiból semmi rosszat nem mondtál róla azon kívül, h fásult. Mondd el neki ezt amit itt leírtál és kérd meg menjen el Veled párterapeutához. Olyan érzésem van, h szereted még ezt az embert csak Ő valamiért elkezdett lefelé csúszni egy lelki lejtőn és kicsit vissza kell hozni az életbe. Én a párterápiát javaslom első körben. Mondd meg Neki, h nem vagy boldog és ha ennyit nem tesz meg a kapcsolatotokért akkor lehet, hogy ő sem szeret már és jobb lenne külön utakon járni. Próba cseresznye!

24/N

Azért nem vagy boldog,mert tévedésben vagy azzal mi tehet boldoggá. A szerelem mulandó dolog,nem lehet bízni benne. Főleg miután elszáll és meglátod az illető valódi arcát!! A párodnak legalább már ismered és tudod,hogy jó ember és szeret téged, nem csak (ki)használ.Ne dobd el olyan könnyen, főleg ha szeretne a kedvedre tenni!

Leginkább a jövőre vonatkozó terveket,vágyakat kellene egy hullámhosszra hozni.Próbáljatok meg változni együtt!!!! Hidd el mással se nyernél jobban,csak max. átmenetileg és utána ugyanúgy jönnének a problémák!

Ha meg a szenvedély hiánya miatt egyszer félrelépsz, soha ne áruld el neki és ne hagyd el a másikért. Az emberség fontosabb a szenvedélynél!!!!

Azt nem írtad, most hány éves vagy.

Igazából a véleményemet már tökéletesen megfogalmazta a 7-es válaszoló. Te egy ábrándot kergetsz, és erre sajnos csak akkor fogsz rádöbbenni, ha kilépsz ebből a kapcsolatból a totál bizonytalanságba és mégsem jön össze akit szeretnél. Arra is gondolj, hogy a kislányodat mennyire megviselné. Az én sztorim ugyanez, csak 7 éves volt a lányom, amikor férjhez mentem egy olyan emberhez akivel az első perctől imádják egymást. Volt e konfliktusunk? Volt bizony! Sőt, megéltük a poklot, mert mi is a "boldogságot" kerestük, ami egy idő után elfásult. A válás küszöbén azonban leültünk megbeszélni mindent és rájöttünk, hogy nem ér semmi más annyit, hogy feláldozzuk a kapcsolatunkat. Ehhez nagyon sok szeretet kell és akarat. Kompromisszumokkal van teli a legjobb házasság is, hiszen működnie kell valamitől. Üljetek le, beszéljétek meg, vagy menjetek családterápiára.

Akárhogy döntesz, mindenkinek nem lesz jó, ezt fogadd el.