Mit tegyek, ha az apám mindig fogdossa magát?

Nézd, Kérdező olyan vehemenciával vetette fel itt a dolgot - "ha még egyszer meglátom szétverem a pofáját." és társai, meg olyan szinten támadt neki az előbb az egyik válaszoló "masztizós" felvetésére "26-os: Anyád masztizik te köcsög", mint ha legalábbis kiskorúak megerőszakolásáról szólna ez a történet, vagy más valóban ocsmány, erőszakos bűntettről... és nem arról, hogy uram bocsá, valaki 66 évesen a saját lakásában nem figyel oda, hogy mikor vakargatja a saját t*két...

Szóval bocsi, de én egyértelműen a Kérdező saját apjához való erőszakos, agresszív, intoleráns hozzáállását látom gázosabbnak - ha úgy tetszik, patológiásabbnak - mint azt, hogy az öreg otthon, a négy fal között nem egészen a mai közizlésnek megfelelő módon viselkedik.

Ja, és alapban kétlem azt is, hogy itt nyilvános önkielégítésről lenne szó, egyáltalán... sokkal inkább erről:

[link]

Ja, és igen, férfiként én pl programozó vagyok, és ha elmélyülök itthon egy problémában, én is elég gyakran azon kapom magam, hogy a tökömet vakargatom közben (köze nincs az önkielégítéshez, szexualitáshoz)... és ha ez valakinek nem tetszik, akkor lehet nyugodtan eltartani... és ebben részemről baromi következetesen itt a pont. (szerencsére soha nem botlottam olyan elszállt nőbe, akit ez zavarna)

Ja, és hogy vidámabbra váltsak, a kutyáknál nagyobb önkielégítő-gépezeteket keveset teremtett az élet... azok tényleg leállnak gátlástalanul a főtér közepén nyalogatni magukat, ha olyanjuk van:) (volt már pár kutyám életemben, van most is...)

Ő egy felnőtt nő. Ha én meglátnám , hogy az apukám ezt csinálja, először a döbbenettől szóhoz sem jutnék. Ha pedig minden alkalommal ezt látnám, nekem is nagyon elegem lenne ebből, mert számításba se veszi a lányát, és azt, hogy ezzel esetleg kellemetlen helyzetbe hozza a másikat.

Engem nem zavar a férfiak önkielégítéses szokása, na de kérem, családon belül, nyilvánosan ez igenis sértő, kellemetlen, huzamosabb időn át pedig felháborító.

Még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy rendben, hogy az apuka háza. De az én gyerekem bármikor jön hozzám, bármi oknál fogva, akkor az az ő otthona is. És mivel azért lett gyerekem, hogy gondoskodjak róla , mindegy mennyi idős, ezért megteszem. Nem adom fel az életem, a szokásaim, de bizonyos kereteken belül. És itt a kereteken van a hangsúly.

Nem hiszem, hogy a Kérdező egy olyan dolgot akar megváltoztatni az édesapján, mint pl. az, esténként megiszik 3 üveg sört.

Az ilyenek valóban ne akarjunk!

De az, hogy 66 éves létére ki sem veszi a farkától a kezét, az azért tényleg nem gondolom, hogy normális. Sőt, úgy mondanám, kényszeres.

Kérdező, kicsit kár, hogy nem vetted észre, segíteni próbáltam. A 66 éves apádat megváltoztatni nem fogod tudni. Nem vitatom, hogy nem normális, amit csinál, DE az egyetlen dolog, amit TE tenni tudsz, ha saját magadat megvéded. Kizárod a dolgot, elhagyod a szobát, nem azonosulsz vele stb.

Ha valóban képes lennél fejben elkülönülni, akkor nem az agya szétverésén gondolkoznál, hanem az elköltözésen, mert az se teljesen normális, hogy az apáddal élsz 36 évesen. Nyilván ennek ezer oka lehet, ahogy annak is, hogy apád miért cisnálja ezt. Egyikbe se látunk bele. De ha nem érted meg, hogy nem helyeztetheted gondnokság vagy kezelés alá az apádat, csak mert simogatja magát, és azt sem fogod fel, hogy Neked kellene magad függetleníteni a dologtól, akkor rajtad a legjobb szándékkal sem lehet segíteni.