Mit gondoltok, milyen férfi az, aki még a széket sem képes maga után betolni? Bővebben lent

Ne akadjatok ki a kérdezőn,ez régi beidegződés. A régebbi családokban a székbetolás -ne nevessetek- nagyon is központi kérdés volt. Még nagyszüleim is állandóan ezen veszekedtek,mert ott is a férfi,nagypapám nem tolta be. Nem azért,mert nem fértek el a széktől,hanem ez egy szimbólum volt,mint pl a hangos fingás egy tömött buszon. S még talán ennek lenne is gyakorlati értéke,nemcsak neveletlenség,hanem mindenki megfullad a bűztől,de a székbetolásnak abszolút nincs,csak önmagában volt halálos neveletlenség. Általában nemcsak ez,hanem minden,asztal körüli illemszabályt halálosan komolyan vettek: nem szabad lenyalni a kést,nem szabad bal kézzel vágni,még akkor se,ha balkezes vagy,még régebben és bizonyos körökben inni se volt szabad a leves előtt és közben,stb. Tudok mondani pár hülyeséget,szerencsére már a nagyrésze megdőlt. Még engem is így neveltek,van,amit betartok,de van,amit nem,mert pl ki nem bírnám ivás nélkül,s sz@r szabályok miatt nem fogok megfulladni. S nő létemre a széket se tolom be. Egyszerűen nem esik kezem ügyére. Azért az még mindig bennem van,hogyha nívósabb társaságban vagyok,odafigyelek,hogy betoljam,de megfigyeltem,hogy egyre inkább lesz@rják. Régen pedig milyen messzemenő következtetéseket vontak le ilyenkor az emberről! Én is hallgattam eleget.

Hát, ha már a széket sem képes betolni az ebadta el sem merem képzelni a többit... csóró. :D