Együtt élés, de külön kassza? Nálatok is van ilyen? Hogy élitek meg ezt az egészet? (gyerek is van)

Mi 1 éve élünk együtt, én azóta dolgozom csak, előtte tanultam. Nekünk teljesen természetes volt, hogy közös kasszán vagyunk, nincs olyan, hogy ez kinek a pénze, az kinek a pénze. Én kapok előbb fizut, úgyhogy én fizetem a telefonszámlát, meg az albit, az Ő fizujából meg bevásárlunk, élünk, meg félreteszünk.

De ismerek olyan párt, ahol a lány évekig tanult, a srác tartotta el, most meg mikor már a lány is keres, meg van sértődve, hogy be kéne szállni a költségekbe, a pénzből meg nem ad a párjának, mondván az az Övé.

"Nagybátyáméknál a következő a helyzet: A férj kb háromszor annyit keres, mint a feleség. A családi kasszába pont annyit hajlandó betenni, mint a feleség jövedelme, a többit elszórja, elszórakozza, eltippmixeli stb. Ha elmegy boltba vagy tankolni, utólag visszakéri az árát. Felesége akciós cuccokat főz és turkálóból öltözik, mert máshogy nem jönnének ki. Három gyerek van, csak a legidősebb él külön, a két kisebb még tanul."

Szép kis családfenntartó....

Az ilyen pasik megérdemelnék, hogy elváljanak tőlük és fizesse csak a szemét alak a 3 gyerek után a gyerektartást!

Megérdemelné!

Sajnos sok ilyen nőkön élősködő f*sz van hazánkban.

Nálunk sincs külön kassza.

Egyébként számomra azért is érthetetlen ez a külön kassza dolog, főleg együttélésnél és házasságnál, mert ugye házasságban szerzett vagyon közös, akkor is, ha valaki ennyit fizet, a másik meg annyit. Illetve ha az egyik beteg, vagy kirúgják, úgysem hagyod éhenhalni nem?

Az, hogy külön bankszámlára érkezik a pénz, nálam nem külön kassza, mert mindent együtt veszünk meg, úgyis együtt kell valamire spórolni. NÁlunk tök mindegy, hogy kinek a pénze fogy el előbb, a másiké úgyis kell sajnos. Ennyi. Nem értem ezt a különcködünk dolgot!

A szüleimnek közös számlájuk van, mindkettejük fizetése oda érkezik. Anyu keres amúgy többet, egy kicsivel. Mióta az eszemet tudom, ők így vannak, pedig 35 évesen házasodtak, és igen addigra már volt megtakarított pénzük, anyunak a nagypapám vett egy garzont, stb. De amikor azt eladtuk, az a pénz is a közös számlára ment és nem az volt, hogy hát ez anyué és akkor apunak meg kopp.

Én nem is tudnám máshogy elképzelni ezt az egészet.

A párommal lassan két éve vagyunk együtt, együtt is élünk, és az elejétől kezdve közös a pénzünk. Nincs közös bankszámlánk, de nincs beosztva, hogy ő fizeti az autót én meg a kaját vagy a tisztítószereket. Kinek mikor inkább van pénze, az fizet.

20L

Én sem tudtam elképzelni a külön kassza fogalmát, míg nem találkoztam a volt párommal. A pénz, mindig tabu téma volt. Gondoskodott rengeteg dologról, értem ezt az anyagiakra, nem volt megosztva kit mit fizet, de az esetek többségében azt gondolom, ő többet tett a dolgokba, mint én.

Viszont, hogy pontosan mennyi pénze, telke, ingatlana volt és milyen értékben, sosem tudtam meg. Nem is forszíroztam igazán, nem szerettem volna, hogy azt gondolja számomra ez a legfontosabb. Mivel sosem kerültem azok előtt ilyen szituációba, őszintén szólva nem tudtam hogy kezeljem a dolgot. Inkább nem hoztam szóba, vártam, hogy ha úgy érzi időszerű beavatni engem, megteszi.

Nem az érintett rosszul, hogy nem kényeztet anyagilag stb, jól keresek, nem volt hiányom semmiben nélküle sem, az bántott, hogy nem bízik bennem? Vagy miért titkolózik? Illetve a titkolózás nem a legtalálóbb, inkább hallgatott róla.

Már nem vagyunk együtt, nem emiatt. De lehet, hogy ez is szerepet játszott abban, hogy nem volt igazán bensőséges és meghitt a kapcsolatunk.

Remélem többet nem kerülök ilyen helyzetbe.

nekem a közös kassza fura. nem tudom... olyan pofátlanságnak tartom, hogy az ő pénzét költöm bármire is.

mindkettőnknek van annyi fizuja, amiből kijön, be tudjuk osztani, van félretett pénzünk is.

gyerek persze még nincs, ha lesz, akkor lehet, h reformálunk a fiskális politikán, de addig ez nekünk tökéletes.

a rezsit én fizetem, mert enyém a lakás, a kaját ő, mert nagyjából egyezik a két összeg.

nem átallok turiban vásárolni, nem is lennék képes se a saját, se az ő pénzét méregdrága ruhákra költeni, ha olcsóbban is megkapom.

a nyaralásnál előfordul, hogy én csak a szükséges dolgokat fizetem, és viszek egy kis költőpénzt, ő pedig elvisz vacsorázni. nem nyervogok semmilyen ajándékért, szívességért, ha kapok valamit, arról tudom, h szívesen adja, és megköszönöm.

ha a gyerekkel kapcsolatos költségeket is sikerül ilyen zökkenőmentesen megosztani, akkor nem fogunk veszekedni a pénz miatt.

az autóját önerőből tartja fenn, ha hosszabb útra kérem kölcsön, akkor tankolok bele pár litert.

ez valahol félút a közös és a külön kassza között, a lényeg, h nekünk megfelel.

nem is értem miért kell rögtön becsmérelni azt, akinek az egyik megoldás jobban bejön mint a másik...

A szüleimnál közös kassza van. Nekem ez a természetes, mivel ezt láttam itthon, annyira, hogy 2-3 éve, itt értesültem arról (és furcsálltam nagyon), hogy egyáltalán léteznek olyan családok, ahol a felek külön kasszán vannak. Biztosan van pozitív oldala, de én nem tudnék így élni, ha a leendő férjem másként gondolná, akkor kétszer is megondolnám, összekötöm-e vele az életem.

Szerintem házasságban nincs enyém meg tied (kivéve a szakállas vicc, ahol az én gyerekeim meg a te gyerekeid verik a mi gyerekeinket), közös van.

Nálunk nincsen közös kassza és nem is lesz soha, mert a nők nagy többsége nem tud bánni a pénzzel.

Így viszont meg van mindenünk!