Nem akarok a férjemmel kettesben megöregedni, nekem kell gyerek. Ezért rossz feleség vagyok?
Lassan 30 leszek, a férjem 44. Persze tisztában voltam a korkülönbséggel, mikor évekkel ezelőtt egymásba szerettünk és én tényleg mindent megtettem, hogy jól működjön a házasságunk, de egyre több barátomnak lesz gyermeke és gyakran ezzel is álmodom, hogy mennyire szeretnék én is.
Mikor még úgymond nem érezte öregnek magát egy gyerekhez, akkor én voltam túl fiatal. Most viszont már mindketten elértük, amit szerettünk volna és nekem nagyon hiányzik egy gyerek, mert természetes, hogy egy nő életében eljön ez az idő.
Arra hivatkozik, hogy fáradt és sosem tudna annyi időt szentelni a gyereknek, hogy elég legyen. És hogy miért nem elég Ő nekem, mikor jól elvagyunk? Egyre többször fordul meg a fejemben, hogy bármennyire is jól érzem magam vele, nem akarom, hogy gyerek nélkül öregedjünk meg és hogy ő beletemetkezzen a munkába előbb-utóbb és 10 év múlva egy befásult házaspár legyünk.
Emiatt rossz ember vagyok?
Nem vagy rossz feleség, csak nem nagyon illetek össze a férjeddel, az egyik legfontosabb tervben nem egyezik a célotok a jövőt illetően.
Sajnos a ti kapcsolatotokban a korkülönbség hátrány.
nem korfüggő, hogy ki akar gyereket és ki nem. neki ez egyszerűen nem hiányzik, van ilyen. ez nem a te hibád, és nem az ő hibája, egyikőtök sem rossz ember. egyszerűen csak nem illetek össze. eddig jól megvoltatok együtt, de ahogy te is írod, az ember változik, és arrafelé változtatok mindketten, hogy már nem feleltek meg egymásnak, más a jövőképetek. 30 éves vagy még, bőven újrakezdheted vki mással, felépíthetsz mással egy olyan jó kapcsolatot, amibe belefér egy vagy több gyerek. a gyerek iránti vágyad nem fog elmúlni, és ha ennyire szeretnél, bánni fogod, ha nem lesz. viszont egy anyának az is kötelessége, amiről sokan elfeledkeznek, hogy megfelelő apát válasszon a gyermekének. márpedig az a férfi, aki nem akar gyereket, nem megfelelő apa. teljesen mindegy, hogy sokat vagy keveset foglalkozik-e a gyerekkel, a gyerek érezni fogja, hogy ő nem kell, és ez tönkreteheti az egész életét, mert a gyerekkori szeretetlenség meghatározó a felnőttkori depresszióban és sikertelenségben.
tehát
nem vagy rossz ember, normális hogy akarsz gyereket, de ha lesz, ne vele legyen, mert akkor viszont rossz anya leszel, mert nem biztosítod a megfelelő apát a gyermeknek. persze lehet mondani, hogy ha mást választasz, és annak szülsz gyereket, talán az sem lesz jó apa, ezt sose tudni előre, de még ez is jobb verzió annál, mint aki biztosan rossz apa lenne.
tehát, 30 éves vagy, nem 60, a te életed még nem lejátszott meccs (egyébként szerintem még a férjed is fiatal, dehát mindenki annyi idős amennyinek érzi magát). ideje új életet kezdened és családot alapítanod.
ez fáj, az élet kegyetlen, de ez van, a boldogság megéri a fáradozást és az áldozatokat.
lehet, hogy a mostani férjednek ez fájni fog, de ha nem lenne gyereked, az neked fájna, ha meg lenne, de az apja nem szeretné, az a gyereknek fájna. tehát minden esetben fájna vkinek, akkor szerintem még ő viselné a legjobban.
Nem vagy rossz ember. Viszont bebizonyosodott, hogy nem vagytok egy hullámhosszon. 3 választásod van.
1, Elválsz és még van időd megismerkedni valakivel, akivel családot alapíthatsz.
2, Vele maradsz és soha nem lesz gyereked.
3, Valahogyan ráveszed és utána elválik, hogy jó döntés volt-e vagy sem...
Nem vagy te rossz,csak nem jó emberrel jöttél össze.
Az én párom sem akar gyereket,bár ezt a kezdetektől fogva mondta nekem,a félreértések elkerülése végett.
Évek óta együtt vagytok,ahogy írod,tehát erről sosem beszéltetek,csak ma derült ki?
Mert ha előtte is volt téma,akkor viszont rossz feleség vagy,mert ha említette hogy nem igazán gondolkodik ezen témán,akkor nem értem miért sírsz most.
Bár én eddig az összes párommal beszéltem erről a témáról,mert azért párválasztásnál,ez is szóba szokott kerülni,tehát megint csak nem értem,miért nem került ez előbb szóba.
Az meg hülyeség,hogy most döntötte el,aki igazán szeretne gyereket,azt nem tud megingatni pár év.
ma 18:45!
A 3. választási lehetőséghez szólnék hozzá!
Nem biztos,hogy jó ötlet,ha rákényszerítesz valakire egy gyereket,az illető pedig nem igazán akarta,rossz vége is lehet,lelép,a nőt meg ott hagyja a gyerekkel.
Hány ilyet láttam már élőben is.
ma 18:48!
Ha már így hozzászóltál. Én az első megoldást, a válást ajánlom. Ebben az esetben még mindig van esélye egy olyan párt találni, akivel családot alapíthat. Egyéb esetben nem lesz boldog soha...
igen,én is
nem kötekedésből írtam,de a 3. tényleg hülye ötlet
A házassági esküben benne volt az, hogy bármi történjék, kitartunk egymás mellett. Ez így is volt, nehéz éveken mentünk keresztül. Nagyon szeretem és a legjobb ember, akit ismerek. Nem tudnám elképzelni, hogy mással éljek és kezdjek mindent elölről.
De a hagyományos értékekben hiszek és hogy egy élet akkor lesz teljes, ha valakinek gyermeke születik. Nem vagyok magányos és nem ezért szülnék, de félek, hogy 10-20 év múlva baromira fogom sajnálni, hogy nem lett gyerekem, akinek megtaníthattam volna mindent és akiért felelősséggel tartoznék. Hiába van sok gyerek a környezetemben, az nem olyan, mindig csak nézem a kis totyogós 2 éveseket és vágyakozom, hogy de jó lenne, ha én is valakinek az anyukája lennék.
A férjem nem tiltakozik, de egyre több gondja van és mindig fáradtnak érzi magát. Az évek alatt többször feljött a téma, azt mondta, hogy majd ha alkalmasak lesznek a körülmények, szeretne gyereket, én meg 25-26 évesen még nem ezt akartam, hanem a saját életemet élni, közben változtak a dolgok, többet dolgozik, nagyobb teher hárul rá és már nem azt mondja, hogy majd valamikor erre sor kerül, hanem hogy nekünk ez nem való.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!