Mit csináljak az anyámmal? Hogy érjem el, hogy békén hagyjon minket?
Sosem volt felhőtlen a kapcsolatom vele,de ez már tényleg sok.
Mikor terhes voltam,már akkor is folyton jött a hülye tanácsaival,amiből persze egyik sem érdekelt.Császárral született a babám és azzal zaklatott,hogy biztos valami gond van vele,mert túl nyugodt és ez a műtét miatt van.Utána elkezdte azt,hogy ne tápszert adja neki,hanem anyatejet,de mondtam,hogy nekünk ez így sokkal jobb,nem kell beleszólnia.
Már be se engedem a házunkba,de nagyon zavaró,hogy minden nap jönne...Tegnap találkoztunk a belvárosban és elkezdte,hogy el fogja vetetni a kislányunkat tőlem és a páromtól,mert nincs meg neki az,ami egy babának kell,mert "sosincs otthon,mindig vagy hurcolom magammal a városban vagy pedig lepasszolom a bébiszitternek,mert nem tudok belenyugodni abba,hogy most már anya vagyok és nem egy olyan nő,aki az egész napot vásárlással meg a barátnőivel töltheti".
És ezt úgy mondja,hogy alig tud valamit rólunk.Nagyon ciki volt...Persze,hogy nem ülünk otthon egész nap,azt szeretném,ha a lányom sokat lenne társaságban és hozzászokna,nem azt,hogy sírjon,amikor meglát egy idegent és pár barátnőmnek is hasonló korú a babája,velük megyünk ide-oda.
Hogy tudnám elérni,hogy békén hagyjon minket?Nem szeretném,hogy a kislányom úgy nőne fel,hogy ezt a cirkuszt látja maga körül.
Azért sok mindenben igaza van. Elhiszem, hogy nem tetszik neki, hogy a lánya kényelemből tápszerez, mert az neki "jobban megfelel", és egy nyugodt perce nincs a babájának. Nem azt mondom, hogy ezentúl ki sem mozdulhattok a négy fal közül, de egy kisbabának nem tesz jót, ha egész nap rángatják. A túl sok inger éppolyan káros, mint az ingerszegény környezet.
Lehet utálni, de én anyukádnak adok igazat.
100%-osan igaza van anyukadnak.
Udv; egy vedono
Már egyáltalán nincs tejem(az elején is kicsi volt csak),úgyhogy csak tápszert kap.
Nem fogom engedni,hogy vigyázzon a babánkra az anyám(főleg ezek után),végleg meg szeretném vele szakítani a kapcsolatot.
Nem rángatom a picit egész nap,ha látom,hogy nyűgös vagy fáradt,akkor jövünk haza.De amíg ő is jól érzi magát és én is örülök a társaságnak,addig elmegyünk ide-oda és jönnek hozzánk is mások.
23 éves vagyok.
Semmi gond nincs velem.Szerintem inkább az anyámmal van valami baj,mert az tutui,hogy nem normális,hogy olyanokat mond,hogy elveteti tőlünk a lányunkat,mert nem ülünk a 4 fal között egész álló nap.A problémák nem most kezdődtek köztünk,csak eddig azt reméltem,hogy történni fog valami,amitől megváltozik a helyzet köztünk.De rá kellett jönnöm,hogy ez már így marad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!