Mostohák! Ti hogy éritek el, hogy hallgasson rátok a gyerek? Milyen módszerek vannak "problémás" kamaszokra? Vállalnátok most közös gyereket, vagy várnátok?
Igazából a fentiek lennének a kérdéseim.
De a köret hozzá, hogy világos legyen:
Évek óta van egy párom, eddig külföldön éltünk, most hazaköltöztünk. Van egy 16 éves fia, fiatal volt még mikor született, nem volt igazán az apja. Persze látogatta/látogattuk, ha hazajöttünk, neten át beszéltünk, de a hétköznapjaiban nem vett rész. Talán ez is az oka annak, hogy nehezen kezelhető. Március óta vagyunk itthon, augusztusban költözött ide a fiú, mert az anyja azt mondta nem bír vele. Hát mi se nagyon. Páromra sem igazán hallgat, rám meg pláne nem. De innen nem tud csak úgy lelépni este, míg az anyjától simán elment. De nem tanul, nem érdekli semmi. Már minden meg van neki tiltva, de semmi hatása. A szép szóval is próbálkoztunk, de annak sincs hatása, hülyének nézi az apját is ha leül hozzá beszélgetni. A gyerekmentes lét után kaptunk egy kamaszt (nem egyszerű kamaszt) és nincs rá módszerünk. Én szeretnék már gyereket, de nem merem így bevállalni. Már néha (gyakran) ott tartok, hogy költözzön haza az anyjához, de tudom, hogy ez sem megoldás. Nevelési tanácsadóra is gondoltam már, de nem tudom lenne e haszna.
Tanácsot kért,nem kioktatást.
Nincs gyereke,vajon honnan a fenéből is tudhatná,hogy kell bánni egy kamasszal,aki ráadásúl még egy kicsit sem együttműködő.
Lássuk be hosszú távon nem egy kellemes családi idill,állandóan azon idegeskedni vajon ma mit csinál a gyerek.
Attól,hogy nem az anyja,még próbál neki segíteni,és ez igen is becsülendő.
Akár le is szarhatná (már bocs),és vissza zavarhataná az anyjához.
Ahogy írtam,üljetek le vele beszélgetni,abban viszont igazuk van azoknak akik azt írták,nem szabad folyton tiltani.
Csináljatok valami közös programot,mondjuk úgy nehéz ha nem érdekli semmi,de valami csak van amit szeret.
Én megértelek,biztos nem egyszerű főleg úgy,hogy semmiben sem partner.Kössetek kompromisszumot pl.ha összepakol maga után akkor van netezés.Ha megtiltottatok neki mindent,akkor mivel tölti az idejét?Biztos van olyan dolog ami őt is érdekli.Erre kellene egy kicsit figyelnetek,hátha evvel tudtok nála elérni valamit.
A nevelési tanácsadó lehet nem rossz ötlet,de inkább valaki olyan kellene akinek megtudna nyílni és elmondja mi a problémája.
Barátai vannak?Esetleg valami sport amivel lefoglalja és lefárassza magát!
Hát kérdező nem irigyellek.
Én is mostoha anyuka vagyok (és 9 hetes kismama... :)).
Két gyerkőce van a páromnak akik velünk is élnek.
Egy 15 éves fiú és egy 9 éves lány...
Két éve élünk együtt így négyen...
Ha hiszed ha nem nekem a kislánnyal voltak gondjaim...
Nem bírta megérteni hogy ha főzök akkor nem tudok azonnal ugrani és egyébként sem vagyok a szolgája...
Volt hogy olyat főztem amit nem tudtam a tűzhelyen hagyni mert leégett volna és nem tudtam azonnal ugrani...
A gyerek ott állt mellettem és torka szakadtából kiabálta a nevemet folyamatosan...
Nagyon nehéz volt...
Aztán egy idő után összecsiszolódtunk... Kb. fél év volt... De ez nehéz időszak volt mert reggel én indítom suliba a gyerekeket volt hogy a kislány a ruháit könyveit tolltartóját dobálta kifele a szobájukból hogy ő nem akar öltözni nem akar fésülködni stb...
Szóval értem miről beszélsz...
Amit javaslok... Mivel neked kamaszod van...
Amikor bosszant fojtsd magadba a dühödet, hogy ne lássa... Mert igazából könnyen lehet, hogy ez a cél...
Ne rögtön parancsolni akarj neki, hanem előbb ismerjétek meg... Barátkozzatok...
Augusztusba költözött még csak hozzátok adj neki időt...
Nehéz lehet feldolgoznia hogy az anyja eldobta és valószínűleg a kellő nevelést sem kapta meg...
Mutasd meg neki, hogy milyen lehet az élete...
Nyugalom, biztonság, szeretet... Ha hiszed ha nem erre van szüksége. Ha látni fogja, hogy a pároddal összetartotok szeretitek egymást rá fog jönni, hogy ti mit adhattok neki.
Fontos hogy vezess be közös dolgokat amit rendszeresen együtt csináltok. Pl. minden este közös vacsora. Hétvégén közös ebér... Süss süteményt és egyétek meg együtt...
Mert mivel az étkészlet nagy része a szobájába van gondolom ő odabent eszik... Próbáld meg kicsalni magatokhoz hogy együtt legyetek és ismerkedjetek...
Majd ha megnyugszik akkor minden rendbe jön...
Szerintem az sem katasztrófa ha idén megbukik az iskolába és évet ismétel hiszen nagyon kemény dolgokon megy keresztül...
Én két tárgyból buktam mikor a szüleim elváltak annyira megterhelt lelkileg és én is 16 voltam akkor...
Semmi baja nem lesz ha megbukik...
legyetek nagyon nagyon türelmesek! És ami fontos ti ketten tartsatok össze! A véleményetek a gyerekkel szembe mindig egyezzen ne lásson széthúzást!
Sok türelmet és kitartást nektek...
Szép napot...
Kérdező, szerintem arról, hpogy a szülei legyenek már régesrég lekéstetek (a párod is, ebben a genetikai származás semmit se számít). Viszont jó hír, hogy a haverjai még mindig lehettek:)
A tiltogatósdit meg sürgősen el kellene felejteni legalább 80%-ban, mert azzal még akkor jártok az elképzelhető legjobban, ha "semmit se ér", mert általában a visszájára szokott fordulni. Inkább a korrekt kompromisszumokra, a win-win helyzetre kellene törekedni...
A nettől nincs eltiltva teljesen, csak azt mondjuk neki, hogy ne üljön ott órákig/félnapokat. Barátai vannak. Velük iskola után találkozhat, péntek vagy szombat este is. Arra kértük, hogy válasszon egy estét és akkor mehet. (de délután elmehet) Egyébként míg nem javulnak a jegyei addig nem. Ebbe beletörődött, vagy legalábbis nem tud mit csinálni. Az hogy megbukik vagy nem bukik lehet tényleg nem a legfontosabb most. Inkább arról van szó, hogy csináljon VALAMIT. Ahogy mi is dolgozunk. Nem jókedvből, csak mert ez a dolgunk. Szerintem eddig azt csinált amit akart, akkor amikor akart. Biztos nem a legjobb kor most elkezdeni a "hülyeségeinket" de ez van.
Nem miattam szakítottak amúgy a szülei, nem is éltek soha együtt, én pedig csak évek múlva kerültem képbe
"Semmi baja nem lesz ha megbukik..."
Jézusom, te mekkora kretén vagy. Látszik, hogy csak a ...-ig jutottál el a mondattanban.
Kérdező, állj a sarkadra, nem vagy a csicskája. Milyen jogon kéne neki ugrálnod? Ha nem tanul, legalább segítsen be, mosogasson el maga után, rakjon rendet és beszéljen tisztelettel veletek. Mindennek van határa.
Kedves 18-as vßlaszoló. érdekelne, hogy hßny gyermeket nevelsz aki nem a sajßtod? Csak mert engem lekreténezel a véleményem miatt miközben én tapasztalatból beszélek... Engem két olyan gyerek fogadott el akiket szintén elhagyott az anyjuk. Nßlunk a kisebb élte meg nehezebben a dolgot de t?l jutottunk rajta és mindkettô szótfogad nekem és tisztel... Sajnßlom szegény gyereket mert nagyon nehéz amin keresztül megy. Szßmßra szinte idegen emberekhez került mert az anyjßnak nem kellett a kérdezönek meg az a legnagyobb baja, hogy a gyerek nem mosogat el és nincs rend a szobßlyßba... Most komolyan egyikötök sem érti meg azt a szegény gyereket?
Sajnßljam a szegény kérdezöt hogy egy tßnyérral többet kell elmosogatnia vacsora utßn??? Közbe a gyereknek romba dölt az élete.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!