Van innen kiút?

18 éves srác vagyok. Érettségi után elkerültem főiskolára, amit ott hagytam, mert nem bírtam a nagyvárosi életet és elkerültem egy másik suliba. Ezzel a húzásommal anya hatalmasat csalódott bennem. Az összes elképzelt tervem romokban hever. Anyával már végre kibékültem, de még mindig nem látom az élet értelmét. Naponta szűnnek meg bennem újabb és újabb gondolatok... egyszerűen összedőlnek, mint egy kártyavár. Elképzelek valamit és azt valaki mindig keresztbe húzza. Most is azt akartam, hogy itt aludjon a barátnőm, de naná, hogy nem engedi meg anya... bezzeg a nővérem pasija hetente 4 napot van itt.... Pedig mi csak szünetekbe tudnánk együtt aludni..:/ Na, mindegy.... hülye is voltam, hogy egy ilyen halvány reményt tápláltam, hogy majd megengedi.... A többi "reményem" is szép lassan haldoklik.... Nem tudom, hogy meddig bírom még.... Gondoltam az öngyilkosságra is... tuti, hogy megváltás lenne.