Van itt olyan, akinek a párja rosszul bánt vele és mitán szakítottak vissza akarta kapni?

Ismerős a helyzet. Nálunk annyi volt a különbség, hogy nem én szakítottam, hanem ő. Többször visszajött, visszafogadtam. Utolsó alkalommal már nem, azóta lett egy párom, aki megbecsül. Ő közben többszörösen is rájött, hogy mennyit veszített, én meg örülök, hogy megszabadultam tőle. Azóta is szokott írni, és néha hangoztatja is, h én mennyivel jobb voltam, de most már tudom, hogy ő sose változott volna meg.

Szal nekem nem jött be ez a "visszafogadom" dolog, de egyszer lehet, érdemes megpróbálni. Csak ha akkor sem működik, hát akkor felesleges erőltetni.

#7-es, tökéltesen összefoglaltad a tanulságokat!

Én is ilyen szituban voltam, amíg együtt voltunk, egy idő után állandóan kritizált, féltékenykedett, azzal dicsekedett, hogy ő milyen népszerű a nők körében. Aztán jött az exe (a közvetlen elődöm), aki tovább erősítette az egoját, hogy milyen jó volt együtt, mennyire hiányzik, ettől elszállt, és persze én voltam a rossz, az a másik pedig aki "igazán akarta őt". Szakítottam, még ő sértődött meg, mocskolódott és azonnal összeköltözött a másik lánnyal, mutatva, hogy az a másik tényleg jobban illik hozzá. Hat teljes hétig voltak együtt, utána hivogatni kezdett, de én nem vettem fel a telefont, erre ő azt kezdte el terjeszteni rólam, hogy én zaklatom, hogy muszáj volt szakítania, mert túlságosan lógtam a nyakán, később azt, hogy kegyetlen és bunkó vagyok, mert kinyomom a telefont. Közel egy évvel a szakítás után (több telefonmentes hónap után) felhívott, komolyan mondom, azt hittem baj van, felvettem a telcsit, mire ő úgy kezdte a dumát, mintha mi sem történt volna, mintha csak pár napja nem beszéltünk volna, majd folyamatosan hivogatott. Valahogy jól esett a lelkemnek az udvarlása, hallani, hogy megbánta, milyen csúnyán viselkedett, milyen jó volt velem stb. stb. De aztán csak megszakítottam vele a kapcsolatot, mert túl sok mindent kellene megbocsájtanom, túl sok a tüske.