Mit tegyek, hogy szeressenek kamasz lányaim?

Én úgy gondolom, hogy egy fiatal néha hálátlan, és "meggondolatlan", de a szíve mélyén szereti szüleit, mégha nem is mutatja ki szeretetét. A kamaszok szokszor sokat akarnak, és soha nem elég. De fő a bizalom, ha látják, hogy jobban bízhatnak a szülőkben (nem faggatják a pasikról, barátokról, vagy egyéb másról) kérdések nélkül nekik jóbb. Ha mindig megkérdezzük őket, "Hova mész?", "Mit csinálsz?", "Meddig maradsz?", akkor úgy érzi vájkálunk a magánéletében. De ha azt kérdezzük: "Milyen napod volt?", "Hogy vagy?", "Van kedved csinálni valamit közössen?", akkor úgy érzi törődünk vele/velük, és jól esik neki/k...

Egyszerűen a kérdezési- és a hozzáállási módunk az amin változtatnunk kell, hogy mások is azt lássák, a dolgokhoz való hozzáállásunk is változott.

Ha esetleg, a fiúkról lenne szó, ne azt tessék kérdezni, hogy "Ki ez?", inkább úgy tessék kérdezni, hogy "Tetszik Neked ez a fiú?" vagyhogy "Látom rajtad, hogy tetszik!"

Beszélgess velük közvetlenül, mindenről, de persze azért mértékkel, mert nekem is furcsa volt, mikor anyukám a fogamzásgátlási módszereket mesélgette nekem kicsit kínosan, holott sohasem beszélgettünk még a menstruációról sem. Mindenképpen legyél nyitott, dicsérd meg a ruha-kompozíciójukat, amiben épp bulizni indulnak, az sokat segít abban, hogy érezzék, hogy egy hullámhosszon tudsz gondolkozni velük. Esetleg kérj tőlük tanácsokat, hogyan sminkeld magad, hogy szép és fiatal anya legyél, nekem ez annakidején mindig bejött, mert anyukának magyarázgattam, hogy ez az alapozó mindenképp fiatalít, ezt kerüld meg hasonlók :) Ő meg bírálta az n sminkemet, így valamilyen szinten cinkosok lettünk. Sok kis apró taktika van, de ezt embere válogatja, hiszen lehet a lányaidat más köti le :) De mindenképpen próbálkozz a barátságra is :)

19/L

szerintem nem arról van szó, hogy nem szeretnek, csupán nem tudják kimutatni.

most abban a fázisban vannak, amikor "felnőttek akarnak lenni", szeretnék mutatni, hogy nem kell nekik a szülő, "mert már nagyok". ami persze nem így van, de ezt szeretnék. bizonytalanok, nem akarnak "gyerekesnek" tűnni mások előtt. és számukra gyerekes, ha erős a kapcsolat a szülőkkel. néhány év múlva ez meg fog változni.

...Beszélgetni nem lehet velük, hiába faggatom őket...

Na ez az amitől egy kamasz a falra mászik!

Az nem beszélgetés, ha kérdésekkel bombázzuk , akár kedvesen is őket. Így zárják be legjobban magukat.

Közös programok kellenek, tét nélkül, kérdezősködésmentes vicces társalgások, csacsogás, ilyesmi

"Egyáltalán nem érdekli őket, hogy okosak, tájékozottak vagy kedvesek legyenek,vagy egyáltalán értsenek bármihez a divaton kívül"

Na ez az ami nem most dőlt el...