Mit tegyek, ha úgy érzem, elindultam a lejtőn és ezt nem tudom megbeszélni anyával?
Anya mindig azt mondja,hogy neki mindent elmondhatok.De ami gondjaim vannak,azokat nem tudom megfogalmazni vagy ha elmondanám neki,akkor rosszul lenne és/vagy nagyon kiakadna rám.
Az utóbbi 1-másfél évben megismertem más embereket,egy más világok,egy felnőttebb és elitebb körbe kerültem és emiatt minden mást elhanyagolok.Van,hogy reggel elindulok a suliba,de útközben meggondolom magam és teljesen máshová megyek,de szerzek igazolást.De ha ott is vagyok az órán,az iskolában,akkor is agyban teljesen máshol járok vagy filmet nézek vagy szimplán alszom.A suliba egyre rosszabb jegyeket kapok,már mondta pár ismerősöm,hogy el tudják intézni,hogy jobb legyen a suliban az átlagom,de nem akarom,hogy a tanárok azt higgyék,hogy nekem egy szóra mindent elintéznek...Legszívesebben egész nap csak aludnék vagy buliznék vagy csak ülnék fülhallgatóval a fülemben vagy a barátaimmal lennék.
Félek,hogy nem tudok már leállni és még rosszabb dolgokat fogok tenni,mint eddig.Nem tudom,hogy ezt kivel beszéljem meg,amikor azt sem tudom,mit kéne mondjak.
Nem kell ehhez senki, csakis TE.
A rossz tanulmányi eredmény pedig vérciki!!!!!!!!!!!
Arról nem is beszélve, hogy sütheted a jövődet, de nyilván ennyire azért nem vagy sötét, hogy ezt ne látnád be.
Szerintem szedd össze a bátorságod és beszélj anyukáddal! Hidd el segíteni fog az is, ha meghallgat és könnyítesz magadon. Vállald fel a tetteid! Vagy azt is, ha nem teszel meg dolgokat! A GPS-en is van újratervezés gomb, tessék megnyomni ezt az életedre vonatkozóan is!
Ja, és képzeld el magad változás, tettek nélkül 5 év múlva.
A felismerésed már az első lépés volt, lépd meg a többit is!
Büszke lehetsz magadra, hogy ezt felismerted, és azért méginkább, hogy be merted vallani magadnak - sokan nem teszik... Valóban a megoldás egyes egyedül a te kezedben van. Én is azt mondom, hogy beszélj édesanyáddal (vagy esetleg édesapáddal, ha lehet), de mindenképpen keress egy olyan felnőttet, akiben megbízol (tanár, pap, lelkész, pszichológus, stb.) A megoldás benned van, nem azért kell külső segítség, mert béna vagy, hanem azért, hogy legyen egy támogatás, aki akkor is melléd tud állni ezekben, amikor elbuknál.
Egyébként ha szeretnél, írj nyugodtan privátot, én is segítő foglalkozásban dolgozom, ha akarod, levelezhetünk, vagy néha chatelhetünk, ha úgy gondolod, hogy ez segít. Őszintén kívánom, hogy légy boldog, és a lelked legmélyén találd meg önmagad!
Kétlem,hogy erre a társaságra a tróger lenne a megfelelő kifejezés,de igazából mindegy.
Próbálok változtatni,de úgy nehéz,ha a barátnőim is folyton hívnak mindenhova napközben(már nem gimnazisták),sok dolgom van és néha azt sem tudom,hogy milyen nap van éppen vagy hol vagyok,hol kéne lennem.
Az igazolásokat úgy kapom meg,hogy sms-ben leírom az igazolandó dátumokat egy orvos ismerősömnek,aki igazolja őket.A jegyeket meg gondolom a kapcsolataik által intézték volna el,vagy nem tudom,de igazából nem is akarom tudni.
Apával ezt tuti nem beszélem meg,elég cikis lenne.
Hát ha ennyire más érdekel, akkor például lehetnél magántanuló, és úgy fejezhetnéd be a sulit.
De azt TUDD, hogy az az orvos, aki kérésre ad ki igazolást, az nem elit, hanem bűnöző. És azok a tanárok is, akik szíre-szóra osztályoznak és nem a teljesítményed alapján.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!