Idosebbek, kiknek nem szuletett gyermekuk, megbantak?

Én nem saját tapasztalatot írok, de ez is tapasztalat, mégha másé is.

Apukám egy jó barátnője 60 múlt, sosem akart sem állandó társat, sem gyereket, a munkájának élt. Az utóbbi pár évben viszont rájött, hogy óriási hiba volt, hogy nem alapított családot és mostmár másképpen tenne. Híres fotóművész, tehát rengeteg ismerőse, barátja van, pezseg körülötte az élet, így nem is lehet azt mondani, hogy azért vágyik most minderre, mert magányos és unatkozik.

A másik történet egy baráti házaspáré. A férj sajnos pár éve maghalt.

Régebben szomszédok voltunk és a szüleim nagyon jóba lettek velük, még költözés után is összejártak.

Ők már elmúltak 70, soha nem terveztek gyereket.

Sok pénzük volt, mindig utazgattak, szerintem a világ minden pontján jártak.

Viszont ők is azt mondták, hogy nagy hiba volt, hogy nem vállaltok gyereket, mert mostmár hiányzik. Pedig ők is ott voltak egymásnak, pénz is volt, nem unatkoztak öregkorukban.

Nos. Mindenki vonja le ebből, amit szeretne én csak leírtam.

Azt viszont megjegyezném, hogy aki 45 évesen bőszen állítja, hogy nem akar gyereket és soha nem is fog...soha nem mondd hogy soha.

A történetek "szereplői" sem akartak 45, de még 55 évesen sem. Aztán tessék.

Na mindegy.

L/25

Én se saját tapasztalatból írok, mert nekem van gyermekem.

De anyu egyik barátnője már közel van a 60-hoz, és neki nincs. Tartós párkapcsolata sem volt soha (még az is lehet, hogy leszbikus). Nagyon sok gyerek van a rokonságában, akikkel foglalkozik, az én kislányomat is szereti és többször elhangzott már a szájából, hogy "a gyerek a legnagyobb boldogság". Azt gondolom ennek alapján, hogy ő megbánta, noha nem mondta ezt ki egyenesen. Ha látszana rajta, hogy terhére vannak a gyerekek akkor nem ezt gondolnám, de imádja őket.