Nem fogadják el, hogy felnőttem. Mit tegyek?
Szóval a történet. 18 éves lány vagyok, februárban töltöm a 19-et. Őszi szünetben le akarok menni páromékhoz, akivel 4 és fél éve vagyunk együtt. Sajnos távkapcsolatban élünk, így mindig is nehéz volt a találkozásokat megoldani. Ma bejelentettem itthon, amire a válasz nem volt. Mert hogy a férfi feladata az udvarlás meg ez amúgy is csak egy mai hülyeség, hogy a lányok járnak a párjukhoz. Párom nem szeret nálunk lenni, mert túl sok a súrlódási pont a szüleim és közötte. Nekik az elejétől fenntartásaik vannak a kapcsolatunkkal szemben. Igazából sosem törekedtek arra, hogy megismerjék páromat. Ha én nem mondok pár dolgot róla, akkor meg sem kérdezik mi van. Májusban érettségizem és leköltözök hozzájuk. Ezt ők is nagyon jól tudják. Ma beszéltem egy kicsit apámmal. Csodálkoztam is, hogy sikerült nyugodtabb hangnemben. Közölte, hogy tudja, hogy ha leérettségiztem elmegyek a megyéből. Ez ellen nincs kifogása. De amíg itt élek nem mehet páromékhoz. Akár mivel próbáltam meggyőzni hajthatatlan maradt. Párom felhívta őt, de csak összevesztek.
Szerintetek azzal, ha szombaton lemegyek páromékhoz és csütörtökön hazajövök észre veszik, hogy nem normális, hogy ennyire szabályoznak lassan 19 évesen is? Nem járok szórakozni, legjobb barátnőméktől 9 órára itthon kell lennem. Szégyellem magam a kortársaim előtt. Ha nem lenne ez az oldal anonim talán el sem merném mondani.
Úgy érzem magam, mintha megrekedtem volna egy 14 éves szintjén, aki nem élhet a lehetőségeivel.
Kérlek segítsetek, mi tévő legyek?
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:Az a baj, hogy itt hiába hajtogatja mindenki, hogy nagykorú vagy, oda mész, ahova akarsz, az igazság az, hogy amíg velük élsz és ők tartanak el, sajnos valamekkora hatalmuk van feletted. Természetesen elmehetsz, nem hoz haza a rendőrség, de egy nyugodt perced sem lenne, ráadásul az a lelki terror sem hiányzik senkinek, ami a hazaérkezésed után fogadna.
Én azt javaslom, tarts ki még pár hónapig. Úgyis közel már a költözés, lehet, hogy távolról még a a köztetek lévő kapcsolat is javulni fog. Nálunk így volt.
válasza:Szülőként írom, menj.
Majd elfogadják..Te életed, Te utad..nem védhetnek meg a csalódástól. Mert ezt mindenkinek magának kell megtanulnia.
Egy szülőnek kötelessége gyökereket, és szárnyakat adni a gyerekének..
A szárnyalást pedig meg kell tanulni.Neked. Nem nekik.
válasza:19 éves vagy, elvégre felnőtt, ezért jogodban áll dönteni. Nem vagy gyerek. Ha egy 14-15 éves lány menne mondjuk a tőle messze lakó barátjához, azt megérteném, ő még gyerek. De te nem ő vagy. Szerintem beszélj a szüleiddel nyíltabban, és magyarázd meg nekik, hogy felnőttél, nem vagy gyerek, így te magad is dönthetsz. Jó, egy dolog, hogy féltenek. De te gondolom csak tudsz magadra vigyázni. Szerintem ezek után megértenek.
Sok sikert!
válasza:Hihetetlen, hogy némely szülő annak apropóján, hogy a "gyereket" eltartja, mindenbe beleszól. Anyámék is ezt csinálták, barátaim nem voltak, mert amíg ők élték a normális életüket, addig nekem 19 évesen engedélyt kellett kérnem a délutáni sétára a következő módon: "édesanya, elmehetek xy-nal 6-ig sétálni?". És volt, hogy nem volt a válasz, sőt, közölték, hogy amíg náluk lakok, azt csinálom, amit ők mondanak. Brrr.
Félreértés ne essék, nem az együttélés szabályait kívántam felrúgni, csak rettentő ciki volt, ha valaki felhívott, hogy jövök-e fagyizni, azt kellett mondanom, hogy majd 2 óra múlva visszahívlak, anyám akkor jön haza és megkérdezem. Mindezt 19 évesen. Iszonyat.
Sajnos az ilyen szülőkkel nem nagyon lehet beszélni, mert az eltartás égisze alatt minden szent, amit csinálnak. Én sem szabadultam, csak amikor elköltöztem 19 évesen otthonról. Jobbnak láttam nem tanulni, hanem dolgozni és eltartani magam, csak hogy végre élhessek is picit. Maga volt a megváltás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!