Szüleim nem fogadják el a páromat. Mit megyek, mit tehetek?
Párom fiatalabb nálam,21éves,tavasszal fejezi be a második szakmáját .Iskola mellett minden nap jár dolgozni és ha meglesz a második szakmája akkor is lesz egy másik nagyon jó munkája egy nagy cégnél.
A probléma az,hogy anyuék képtelenek erőt venni magukon,ha nálunk van és pár szót beszélgetni vele.Nagyritkán megy csak nekik a beszélgetés.Anyu mindig mondja nekem,hogy gyerek még hozzám ez a fiú,holott a párom és én köztem 3 év van a javamra apám és anyám között 5 és fél anyám javára. Rosszul esik,hogy a 2 exemmel akivel hosszú kapcsolatom volt,nagyon jól elvoltak és apám még közös programot is szervezett velük .Amolyan pasis programot.De a mostani párommal,még beszélgetni sem hajlandó.A párom meg persze feszült ha nálunk van és nem érzi itt jól magát. Nem tudom,mit kéne tennem.Mért nem lehet elfogadni,hogy boldogok vagyunk? Nem link,sőt inkább "munkaalkoholista",félretett pénze is van nem is kevés,autót tart fenn és lényegében saját magát is maga tartja fent. El vagyok keseredve. Talán a különköltözés lenne az egyetlen megoldás!
Ha tényleg ilyen rendes, megszokják, megszeretik.
Most még kételkednek. Tényleg türelem!
Én 6,5 éve vagyok együtt párommal, de bizony majd 3 év kellett, mire elfogadtak, és még így se teljesen.
Apja mai napig magáz, (16 voltam mikor összejöttünk, most 23) és nagyjából meg is van a távolság tartás. Anyukájával már jó a viszony, tegeződünk is.
Nálunk nem volt semmi szülőkkel való beszélgetés, értelmetlen lett volna, max. olaj a tűzre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!