Ha a gyerek nem a szülőknek tanul, akkor a szülők sok esetben miért nem engedik, hogy a gyerekük abba az irányba menjenek továbbtanulni, amit ő szeretne?
Sokszor olvasom, hogy a szülőknek kell a tanulással megfelelni egyes kétségbeesett diák kérdésfeltevőnek azáltal, hogy a szülő nem engedi az adott főiskolára/szakmára jelentkezni őt, vagy csak azzal a feltétellel, hogy amennyiben nem a kiszemelt pályán indul tovább, semmilyen támogatásra ne számítson a gyerek. Szerintem ez elég undorító viselkedés egy szülőtől, egy érettségiző diáknak már van annyi önállósága (kellene), hogy ő maga döntse el, mit szeretne csinálni, és teljesen természetes kéne hogy legyen, hogy a szülei ebben támogatják (nem anyagilag gondoltam, de legalább bíztató szavakkal). Ennek ellenére mégis gyakorlatilag a szülőknek kell tanulni.
Nektek mi a véleményetek erről?
Amikor otthon elmondtam, hogy az orvosira megyek a szuleim le akartak beszelni rola, azt mondtak sose leszek jo sebesz, hogy ugy sem fog sikerulni.
Most masodeves sebeszrezidens vagyok
válasza:kedves "FAKE"-nak nevező egyén....
hallottál már esti rendszerű egyetemről? a vízvezeték szerelő képzés meg 10 hónap, nézzél utána... amúgy meg minek is magyarázkodom neked? áááh....
válasza:Igen, mert 18 évesen főleg h a szüleid nyomtak biztos h levelezőin kezdted el a jogot.
Ha életedben lettél volna jog közelében tudnád h jogot levelezőin elvégezni az.......
válasza: válasza:Valóban tudnak választani a fiatalok szakot.
Ez tény. Olyat választanak amit szeretnek.
A gond csak annyi hogy abból nem fognak tudni megélni.
Ha a szülő állja a költségeket akkor igenis van joga beleszólni hogy mit végez a csemete.Majd ha azt elvégezte és dolgozik utána elvégezheti azt is amit annyira szeretett volna ha még értelmét látja...de nem fogja látni értelmét.
A legjobb viszont a kompromisszum szülő és gyerek között.
Ma a gond az a fiatalokkal hogy nincs elég élettapasztalatuk de azt hiszik hogy mindent mindenkinél jobban tudnak...ez régebben is gond volt de nem volt annyira elterjedve mint ma.
válasza:Nagyon jó kérdést tettél fel! Tényleg!
Itt vagyok például én. A szüleim nem szóltak bele abba, hogy melyik iskolában szeretnék továbbtanulni. Tudták, hogy a helyes úton járok, és nem is hibáztattak, hogy az iparművészetibe (MOME) nem sikerült bejutnom. Oda tényleg nagyon nehéz bekerülni, de örülök, hogy olyan iskolákat végezhettem el, ahol fejleszthettem a tehetségemet.
És van egy másik történet is. Egy gimis barátnőm nagyon jól tanult földrajzból meg történelemből. Nagyon is érdekelte őt ez a két tantárgy, és szeretett volna ezekből továbbtanulni, de a szülei valamiért nem akarták. Ragaszkodtak ahhoz, hogy valami kommunikációs főiskolába járjon. De a barátnőm nem akart, ezért gyakori volt a veszekedés köztük. Mivel nem akarta tovább rontani a helyzetet, beiratkozott abba az iskolába. Elvégezte ugyan, de ezek után nem sikerült ilyen munkát találnia, mert nem volt ehhez tehetsége. A szülők belátták, végül hagyták, hogy a saját útját járja. Ennek örült a barátnőm, de már bánja, hogy elpocsékolta a főiskolai éveit.
válasza:Érdekes kérdés!
Szerintem, ez azért van, mert az ő idejükben más volt élet. És talán ez lehet az oka, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerekük folytassa ott, ahol ők abbahagyták.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!