Az eltartásnak számít, hogy volt, hogy egy hétig voltam a barátoméknál? Csak mert az egész családja ezzel jön, és nem értem miért.
Addig oké, hogy itt voltam egy hétig, de azalatt körülbelül vizet fogyasztani zuhanyzással csak nagyon minimálisan mertem, enni sem nagyon tudtam (jó, hogy nem, mert most még a napi egy adag főtt étel, vagy a napi egy szendvics is a szememre van hányva, inkább csokikat ettem, hogy ne kelljen "fogyasztanom"), házimunkákat megcsináltam, ha kellett, satöbbi. Most az egész bagázs rám van szállva, a barátom nagyanyja körülbelül kétszer, ha találkozott velem, és olyanokkal jön nekem, hogy tartson el anyám otthon...:D Meg hogy milyen dolog az, hogy én ide merek jönni, és ki se mozdulok a szobából.(mondjuk így retkes edény se lesz utánam, meg mondjuk egy-két adaggal több főtt kajájuk marad) Nem értem én ezt az egészet már, hogyha meg visszapofáznék, hogy á-á, ez azért mégsem így van, akkor megint én lennék a földönfutó, jöttment senki. Azért kedves, hogy a nagymama még például az én fülem hallatára, az én jelenlétemben mondta az unokájának, hogy száz barátnője lehet még, aki mondjuk nem "élősködik". Kérdem én, ha eljövök a barátomhoz, és vele vagyok, vele beszélgetek, nem eszem semmit, nem tekerem fel a fűtésüket, és nem használom el az összes melegvizet, akkor miért én vagyok a rossz?
18/L
Kérdezőnek: ha egy kapcsolat - ez esetben a Te kapcsolatod a családdal - nem megy, annak mindig oka van, csak úgy, egy harmadik fél miatt nem fognak Téged megutálni. Egyetlen megoldást látok továbbra is: ne menj oda, csak egy-egy beköszönés, ebéd, látogatás, köszöntés erejéig, és csakis akkor, ha hívnak. Többnapos tartózkodást még jó ideig ne tervezz, az a jelek szerint nem vezet jóra.
A barátodnak az ő korában még nem igazán feladata kiállni sem melletted ilyen téren, hiszen mind anyagilag, mind érzelmileg teljes függésben van a családjától, szinte gyerekek vagytok még. Ha egy 30 éves, különélő pasival lenne ugyanez, akkor azt mondanám, hogy gáz, de egy tiniszerelem miatt - ami ráadásul elég viharos és bizonytalan is a leírtak alapján - teljesen fölösleges volna összevesznie a családjával.
Tudod az a durva ,hogy vannak családok ahol a nagymamának (legnagyobb gonosz boszorkánynak)van a legnagyobb szája.
Egy szülőnek úgy gondolom meg kellene próbálni elfogadni a saját gyereke választotját! UNDORÍTÓ AMIT MŰVELNEK!!!!!
Mégis azt teszed.
Elhordod őket mindennek, magadat meg az egekbe magasztalod, hogy milyen tisztelettudó, áldozatkész, halkszavú, jófej gyerek vagy, aki nem csalja meg a párját.
Mocsok módon tisztelheted őket, valóban!
Na kislány, elég a hisztiből!
1: Nem támadtak hátba, hiszen pont előtted közölték a véleményüket. Ha úgy érzik, élősködsz és kolonc vagy, és ezt a szemedbe is mondják, ne menj többet oda! Értve??
2: Azért nem tudnak semmit rólad, mert ideig-óráig eljópofizol, aztán elvonulsz mint valami h*lye kiskamasz, akinek világfájdalma van és inkább elvonul a világ elől.
Nem az én tisztem megállapítani, hogy jó ember vagyok-e (bár szerintem nem vagyok annyira rossz; érdekes a párom szüleinek semmi bajuk nincs velem, ahogy a testvérének sincs; a szeretetüket/tiszteletüket nem a szaros gyatyák kimosásával kell kivívni, hanem hogy érdeklődéssel és tisztelettel fordulsz irányukba!), de el vagy tévedve ha azt hiszed, a rabszolgamunkától jobb ember leszel! És még valami: nem hiszem, hogy bárki kérte volna, hogy moss vagy főzz rá! Igazán nem róhatod föl nekik, hogy szívességet tettél! Ha meg ennyire rossz, költözz haza!
20N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!