Az eltartásnak számít, hogy volt, hogy egy hétig voltam a barátoméknál? Csak mert az egész családja ezzel jön, és nem értem miért.

Na azért nehogy már az legyen, hogy egy szent vagy, csak mert nem csalod meg... :o Elég furcsa gondolkodásod van a véleményeid alapján, de mindenesetre nem egy érett, felnőtt kapcsolatra utal. A barátodat meg mintha magadnál rosszabbnak, de úgy az egész családot hozzád nem méltónak tartanád, legalábbis a szavaidból picit ezt érezni. (

(Elnézést, ha tévesek, hiszen nem ismerlek, az egész helyzeteteket a Te pár sorodon át látom, és minden, amit írok segítő szándékkal került ide, nem azért, hogy bántsalak. Ezt kérlek, vedd figyelembe, mikor olvasod. :) )

Valamiért az motoszkál bennem, hogy a barátod múltbéli ballépései által felborult a kapcsolatotokban az egyensúly, mintha egy picit többre tartanád benne magadat, az érte általad hozott áldozatok útján megszerezve ezt a "pozíciót". Most mélyen nézz magadba, mert ha kicsit is így van, akkor ezen gyorsan változtatnod kell, különben a kapcsolatotoknak biztosan vége szakad. Ha pedig tiszta lelkiismerettel azt tudod mondani, hogy tévedek, akkor meg jobban figyelj a szavaidra, megfogalmazásodra, ugyanis a stílusodból nem éppen egy szerény, rokonszenves lány képe rajzolódik ki, és talán ez a mentalitás vezetett ahhoz is, hogy a barátod családja nem tud befogadni Téged. Picit több alázat, elfogadás, alkalmazkodás kéne.

ALÁZAT??????

Na nehogy már.

Az alapvető tiszteleten és udvariasságon kívül miért is kéne több??NEM KELL!!!

Talán azért,hogy ez a degenerált család még jobban elnyomja belerúgjon megalázza szegény lányt?

A párod egyke amúgy?

Ácsi, az alázat nem egy negatív dolog, csak némi szövegértés kéne. Alázat nem meghunyászkodást jelent, hanem azt a képességet, hogy elfogadja valaki, hogy ő maga nem tökéletes, nem mindenhol kívánatos a jelenléte, nem fúrhatja be magát adott esetben hetekre egy család otthonába. A világgal szemben mutatott egészséges mértékű alázat nagy adomány a mindennapokban, még ha ezt nem is mindenki látja be.

Valaki nagy bölcsen még az ott élő, saját házában lakó nagymamát hordta le. Hát eszem megáll! Még a végén ő húzza meg magát, mert valaki ott lakik, aki nem is családtag... És igenis, ilyen helyzetekben kell tudni alázatot mutatni, mert ez a "ki ha én nem" hozzáállás sok jóra nem vezet. (Ezt most nem a kérdezőnek szánva, hanem a családtagokat elég furcsán látó hozzászólóknak.)

Elhiszem,hogy rosszul érint a dolog!

Mégis nagyon fontos,hogy a tiszteletet add meg nekik.Ne kiabálj ne szólj durván vissza,viszont ha valamit megalázónak érzel nyugodtan kérd ki magadnak.A pároddal meg a helyedben komolyan leülnék beszélgetni,hogy miért nem rendezi ezt a helyzetet.Az ő családjáról van szó.Ő tud tenni ellene egyedül.Álljon ki melletted ha szeretitek egymást!!Mert azt nyugodtan megbeszélhetjük,hogy ez a családi hozzáállás kicsit sem normális.