Szerintetek az anyós viccek, történetek mennyire igazak?

A sztereotípiák azért annyira bántóak, mert általában igazak. Nekem éppen szerencsém volt az anyóssal, de például a páromnak nem az övével(vagyis anyámmal), mert eléggé akaratos nő és ez konfliktusforrás.

Más is szenved rendesen emiatt, nem csak a környezetemben, hanem távoli rokonoknál is.

Van benne igazság, de nem feltétlen mindig igaz.

Eleve legalább két embertöl függ - az anyóstól, meg a menytöl, mert ha az egyik nem hajlandó a másikhoz kicsit alkalmazkodni, akkor már adott a konfliktus.

Sok anyósnak csak az a jó, amit ö annak tart, sok meny meg eleve mindent elutasit, amit az anyósa mond.

Pedig mindkettönek el kellene fogadnia a másikat, és akkor lehetne jó is a kapcsolat köztük. Csak a legtöbb esetben kettejük féltékenységi harc dúl, és ennek soha nem lehet jó vége.

Nekem az elsö anyósom nagyon rendes, értelmes nö volt - abban egyeztünk meg, hogy nála ö a fönök, ott úgy mennek a dolgok, ahogy ö szereti, nálunk viszont én mondom meg, hogy mit hogy szeretnék. Ezt be is tartottuk, ha valamiben nem értettünk egyet, akkor megpróbáltuk megbeszélni, ha végképp nem ment, akkor ez a szabály lépett életbe. Sajnos idöközben meghalt, pedig még jobban kijöttem vele, mint a saját édesanyámmal.

A másodikkal viszont akkor voltunk a legjobb viszonyban, amikor nem találkoztunk, mert mindenbe beleszólt, és csak az ö véleménye volt a helyes. SZóval ebben az esetben a kapcsolatot minimálisra csökkentettük, mert veszekedni nem szeretek.

Erre azt mondom: nem zörög a haraszt ha nem fújja a szél :))

Hát én az anyósommal jóban voltam az elején, szerettem, jó embernek tartottam. Aki igazán nagyon utálatos az az apósom. Iszik mint a kefekötő és parancsolgat mindenkinek, ugráltatja a férjemet. Amiért anyóst nem sikerült mégsem megszeretnem, az, hogy melléáll az apósnak, mert gyáva és nem mer mást mondani. Mostanában beleszól abba hogy mit hogyan csináljak, semmit nem tudok úgy dönteni hogy neki ne tetszene benne valami. Főleg amióta nyugdíjba ment, mert azóta nem talál hobbit magának.

23 N

Az anyósvicceknek sztem kevesebb az alapjuk, mint a vélhetően valós történeteknek, mert a viccekben a férj hadakozik az aanyósával, a való életben pedig többnyire a fiús anyák válnak sárkánnyá... nem azt mondom, hogy minden esetben így van, meg hogy férfit még életében nem borított ki anyós, de ezek a tendenciák. Merthogy egyes anyák kvázi szerelmesek a fiukba, és nem engednék el őket szívesen a szoknyájuk mellől, ráadásul az új nőt konkurenciaként látják, hogy a fiuk azt jobban szereti, inkább azzal élne stb.

Nekem van egy anyósjelöltem, aki ugyan aranyos, de megvan benne ez a mindent jobban tudok-dolog meg hogy beleüti az orrát mindenbe. Remélem, ez nem erősödik meg :P.