Mit tegyek? (anyós)
A párommal 2,5 hónapja külön házba költöztünk a szüleitől.
1,5 évig laktunk a szüleivel egy házban, amit mondanom sem kell,hogy számomra életem legrosszabb döntése volt,hogy odaköltöztem,de tűrtem a párom miatt,soha semmiért nem szóltam vissza,veszekedések,viták sohasem voltak a szülőkkel,de motyorgás,dörmögés mindenki orra alatt volt.
A ház amibe költöztünk a pároméké,csak soha senki nem lakott benne,fel lett építve és 20 éven keresztül ott állt üresen,rendbe hozattuk és most a párommal benne lakunk.
A párom szülei még azóta nem voltak nálunk mióta elköltöztünk,pedig heti 3-4-szer ott járnak el a házunk előtt, most is visszahallottam,hogy hétvégén is ott voltak a temetőben,és még arra sem voltak hajlandóak,hogy beköszönjenek,vagy,hogy nem-e megyek velük a temetőbe segíteni,vagy csak esetleg,hogy benézzenek.
Rosszul esik,hogy nem kíváncsiak rám,ránk.
A párom náluk dolgozik,minden nap látja őket,de én nem találkozom velük minden nap(nem mintha annyira vágynék a társaságukra).Csak mégis olyan fura nekem,hogy sohasem jönnek be.
DE! Azt szinte minden másnap hallgatom a páromtól,hogy én nem vagyok arra képes,hogy menjen szinte minden másnap a szüleinél, mert a szülei hiányolnak.
A faluban dolgozom ahol anyósjelölték laknak,és elvárnák,hogy munka után menjek hozzájuk,és majd a párommal együtt menjünk haza.
Szoktam menni náluk, igaz nem viszem túlzásba, heti 1-2 alkalom mikor megyek náluk.Azért sem megyek többször,mert nem alakúlt ki olyan viszony köztünk, hogy hej de mennyire el tudunk beszélgetni.A másik,hogy nincs egyáltalán semmilyen közös témánk.
És az is ok, hogy ők arra nem méltatnak,hogy ha már arra járnak nem jönnek be,még 10 percre sem.
Hivtad már őket?
Én is ilyen dilemmában voltam,mig ki nem derült,hogy bár előttünk mennek el,de nem jönnek be,mert nem hivtuk őket,én meg nem gondoltam hogy hivni kell...
A szülei múlt hét h.végén itt voltak nálunk, akkor bezzeg após be tudott jönni reggel 6:30-kor, kíváncsi volt,hogy felkeltünk-e már.
Máskor meg,ha elmennek előttünk nem tudnak bejönni.
A páromnak már mondtam,azt mondta,hogy én vagyok a fiatal nekem kell nyitni.
De nem tudok velük miről beszélgetni.
Egyszerűen semmilyen közös témánk nincs,én már annyiszor próbáltam közeledni,de hiába.
Az én anyósom nyakán élt a nagy fia, a neje és a 3 gyerek évekig. Ahol tudták szívták a vérét. A szomszéd faluban vettek végül lakást és külön élnek. Az anyósom többször járt már a faluban más ügyben, de soha nem látogatta meg a fiát és menyét. Meg kérdeztem miért.
A válasz: Mert soha nem hívtak meg. Ő pedig hívatlanul nem megy sehová.
Először furcsának tartottam a válaszát. Gondoltam én pofátlan leszek, meghívatom magam. Amikor épp összefutottunk az anyósnál, a párommal (ő a kisebbik fiú) mondtuk, hogy ha már itt vagyunk vidéken, meg látogatjuk őket is. Ha gondolják kocsival haza is visszük őket. De elutasították a kocsit, sőt ki is jelentették, hogy nem alkalmas hogy meglátogassuk őket. Majd egyszer.. Ennek már lassan 8 éve és se mi se a sógornőmék ( van egy lánytestvér is) sem az anyósom (aki nagyon aranyos asszony) Sőt még a meny anyja sem volt a lakásban...
Kedves kérdező. Lehet hogy a te anyósodék is úgy nőttek fel, hogy nem illik hívatlanul másokat meglátogatni. Idősebb generáció, tartja magát az illemhez. Hidd meg te őket, és akkor elmennek. Ha meghívás után sem mennek, akkor egyszerűen nem kedvelnek, és nem akarják a kapcsolatot veled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!