Mit tegyek? (anyós)

A párommal 2,5 hónapja külön házba költöztünk a szüleitől.

1,5 évig laktunk a szüleivel egy házban, amit mondanom sem kell,hogy számomra életem legrosszabb döntése volt,hogy odaköltöztem,de tűrtem a párom miatt,soha semmiért nem szóltam vissza,veszekedések,viták sohasem voltak a szülőkkel,de motyorgás,dörmögés mindenki orra alatt volt.

A ház amibe költöztünk a pároméké,csak soha senki nem lakott benne,fel lett építve és 20 éven keresztül ott állt üresen,rendbe hozattuk és most a párommal benne lakunk.

A párom szülei még azóta nem voltak nálunk mióta elköltöztünk,pedig heti 3-4-szer ott járnak el a házunk előtt, most is visszahallottam,hogy hétvégén is ott voltak a temetőben,és még arra sem voltak hajlandóak,hogy beköszönjenek,vagy,hogy nem-e megyek velük a temetőbe segíteni,vagy csak esetleg,hogy benézzenek.

Rosszul esik,hogy nem kíváncsiak rám,ránk.

A párom náluk dolgozik,minden nap látja őket,de én nem találkozom velük minden nap(nem mintha annyira vágynék a társaságukra).Csak mégis olyan fura nekem,hogy sohasem jönnek be.

DE! Azt szinte minden másnap hallgatom a páromtól,hogy én nem vagyok arra képes,hogy menjen szinte minden másnap a szüleinél, mert a szülei hiányolnak.

A faluban dolgozom ahol anyósjelölték laknak,és elvárnák,hogy munka után menjek hozzájuk,és majd a párommal együtt menjünk haza.

Szoktam menni náluk, igaz nem viszem túlzásba, heti 1-2 alkalom mikor megyek náluk.Azért sem megyek többször,mert nem alakúlt ki olyan viszony köztünk, hogy hej de mennyire el tudunk beszélgetni.A másik,hogy nincs egyáltalán semmilyen közös témánk.

És az is ok, hogy ők arra nem méltatnak,hogy ha már arra járnak nem jönnek be,még 10 percre sem.