Hogy lehet, hogy az anyák ennyire tudják befolyásolni a fiaikat?

A saját apukám is példa (volt) rá (nagymamám már nem él), de a vő jelölt is. A nászasszonyéknak csak akkor jó a fiúk, ha van pénze. Akkor viszont szinte az utolsó fillérig kihúzzák a zsebéből. Azzal sosem törődtek, hogy jár-e iskolába, elvégez-e valami sulit (érettségit is felnőttként a lányom segítségével tett, de a szülei szerint az is teljesen felesleges, egyáltalán minek tanulni ált.suli után)

Amikor elvesztette a munkáját, kitették otthonról; addig tudott fizetni a rezsibe, azután csak keveset a segélyből, így már nem kellett.

Amikor lett munkája (és pénze) haza édesgették.

Aztán másik munkahelye lett, otthonról nem tudott bejárni dolgozni, megint visszaköltözött hozzánk.

Most minden hétvégén és hét közben kétszer-háromszor valamit ki találnak, hogy hazamenjen (persze kocsival)

Félretenni semmit nem tud, mert elmegy benzinre (ha már úgyis otthon van, vigye el őket ide-oda; amikor megy haza, vigyen ezt-azt és hasonlók)

A nászasszonyék már forszírozzák a babát (szeretnének nagyszülők lenni) és a lakodalmat is. De a szűk körű esküvő nem felel meg nekik; náluk az a szokás, hogy meghívják az egész rokonságot, haverokat. Minimum 150-200 fős lagzit gondoltak, de a költségekbe nem szállnának bele, mert nincs pénzük.

Hogy nem veszi észre (vagy csak nem akarja észrevenni), hogy csak kihasználják, csak akkor jó, ha van pénze? Ha nincs pénz, ő se kell.