Babakocsit szoktak kölcsönbe adni?

Nehéz dolog. én a babakocsim nem szívesen adnám kölcsön, mert drága dolog és használódik.

ruhákat igen, én is kaptam. hozzátenném, van amit nem kaptam vissza,és hiányzik :(

Ilyen körülmények között én se adnám kölcsön. Hanem ami szakadt babaruhákat neked adott a Vateráról, azt add oda neki, hogy tessék, itt van. Ha panaszkodik hogy ezek sz.rok, akkor megmondhatod, hogy akkor neked miért adta őket oda, aztán meg elvárja hogy te a vadiúj szép babaruhákat add az ő gyerekének!

Alapvetően én is felajánlanám, ha rendes a nő és olyan a viszonyunk (tervezem is hogy majd ezt teszem ha lesz babám) de ahogy leírod, nem igazán van rászorulva se, ráadásul bunkó is.

"8-as vagyok: tudom, manapság ez nem divat, de ha összekötöm valakivel az életem (a közös gyerek eléggé ebbe a kategóriába esik) akkor már nincs "én családom" meg "ő családja".

De elfogadom, hogy ma már ez elég régimódi és ciki gondolkodásmód."

Régen volt még csak igazán "én családom" meg "ő családja".

Amikor mi kicsik voltunk, anyukám testvére külföldön dolgozott. Sok olyasmit kaptunk, ami itthon akkor (és még jó pár évig) nem volt, vagy nehezen elérhető volt; ruhát, játékot, használati tárgyakat.

Amikor az apukám testvérének a gyereke(i) belenőtt abba a korba (több mint 10 évvel fiatalabb tőlem, és nálunk én vagyok a kisebb gyerek), mindig kölcsön kértek szinte minden jobb darabot. Szó se róla, semmit nem adtak vissza.

Amikor az én gyerekeim születtek (a második gyerekük után 5-6 évvel), semmit nem kaptunk tőlük.

Az első gyerekem és a tesómék gyereke közel egy időben született, ott nem cserélgettünk semmit, szinte egyszerre kellettek ugyanazok a dolgok.

A nagyobbról kölcsön adtam babaruhákat, etetőszéket, babaülést rokonságba, barátoknak; negyedét sem kaptuk vissza a kölcsönadott cuccoknak; vehettük újból.

A gyerekeim biztos kölcsönadják egymásnak (mindig megosztottak egymással mindent, sose sajnálták a másiktól sem a játékukat, sem édességet, semmit)

Az egyikük párja egyke, az unokatesókkal nem tartják a kapcsolatot.

A másikuk párjának van testvére, de oda biztos nem adnak semmit, mert amiket eddig is kölcsönkéregetett a testvérétől, azt vagy elhagyta, vagy kidobta, vagy tönkre tette (felnőtt létére)

Ha nem szeretnéd odaadni, ne add oda.

Mondd meg a férjednek, hogy nem akarod odaadni és állítsa le ő a testvérét (a sógornők viszonya sokszor elég késélen táncoló)

Párom hugával mi szoktunk,mert neki nagyobb fiú és pici lány van,nekem a kettő közötti korú kislány.Ő ideadja ami rámehet egy lányra is,én adom tovább ami a lányomról van,neki is jó,nekem is,midketten olyanok vagyunk hogy vigyázunk mindenre.Babakocsit nem,azt nem voltam benne biztos hogy meg tudom kimélni és az már nagyobb érték mint egy rugi.

De ha nem tudnám hogy vigyáz rá,nem adnám oda az összes ruháját a lányomnak.Ő se adná nekem ide ami a fiáról van de lányra is jó.

Még gyerekként emlékszem unokatestvéreimnek oda kellett mindent adni,én megkiméltem,ők szétszaggatták,sajnáltam nagyon.

Ha nem kiméli meg,ne add kölcsön,mondjon amit akar.

na most ha irigy vagy akkor úgy se adod oda!nem értem a kérdést!Te csak megerősítést vársz tőlünk,hogy márpedig mi sem adnánk oda.

Lehet így is nézni,de lehet úgy is,hogy odaadod mert ugyan a kis ruháknak mi baja lehet ha van jó esetben 2-3-szor a babán.Olyan gyorsan kinövik elhasználódni meg nincs ideje!

Persze a babkocsi más dolog.

"Akinek jó szíve van,azt az öröm látványa boldoggá teszi.":)

A drágább, fontosabb holmikat ne adjátok kölcsön, arra simán lehet az az indok, hogy ti is terveztek még gyereket, és nem 10 év múlva. Azt sem lehet tudni, mikor esik teherbe a hugica. Nyilván a saját fiatok elől ne adjátok oda, meg akkor se, ha van rá esély, hogy a tietek is kb. akkor születik. Egyébként meg aki irigyezik... a legtöbb embernek sajnos a másé az nem érték, ha úgyis vissza kell adni, nem vigyáznak rá, annyi nincs bennük, hogy a szakadást megjavítsák, ha már ők tették tönkre. Én apróbb dolgokat, pl. könyvet, füzetet kaptam már vissza szakadtan, firkásan... alapvetően intelligens emberektől. És ez még a jobbik eset, amikor nem "felejtik el" visszaadni, meg nem azzal védekeznek utána, hogy jaj, mindjárt jön a másik baba is, ne legyél már ennyire szívtelen, hogy visszakéred, vagy direkt generálnak vmi veszekedést, hogy na dafke sem adom vissza, mert nem érdemled meg. És ez sajnos nem ritka.

Persze ami nélkülözhető meg amit olcsón be tudnátok újból szerezni, abból adnék a hugiéknak, vagy turkálnék nekik némi olcsóbb, de jobb minőségű cuccot, hogy ne érje szó a ház elejét, meg hogy a húgod ne sértődjön meg a párodra, de ennyi.

8-as, nem vagy régimódi, nem úgy értettem.

(nálunk is közös a család :-)

De a kérdező egyértelműen leírta, hogy az ő családja segít nekik, a párja családja pedig nem.