Vita a férjemmel a "gyerek"nevelésben: mi legyen?

és mi van a life long learninggel, ezt sulykolják minden egyetemen...bárkiből lehet bármi, bármikor. a mai világ úgy van berendezkedve, hogy nem egy szakmát választunk 18 évesen (persze van, akinek bejön), hanem bármikor válthatunk mást és tanulhatunk mert mondjuk 30,35 de némely esetekben 45 évesen sem leszünk kiöregedettek

(csak egy példa, angliában nem 35 hanem nyugdíjkorhatár előtt két évvelig jelentkezhetsz rendőrképzésre).

rengeteg tanfolyam van ami életkortól független.

pont ezért, a világ felgyorsult és az ember sok mindent ki szeretne próbálni.

és ha nem jön be amit 18évesen választott, akkor mi van majd tanul mást.

engem sohasem korlátoztak a szüleim pályaválasztás terén, ha holnap azzal jönnék hogy sziklamászó leszek meg szivacshalász, azt mondanák, hogy nosza próbáld meg.

a krokodilvadászról meg az űrhajósról annyit, hogy engem nem nézett hülyének a családom amikor 25évesen elköltöztem afrikába hogy bár sose búvárkodtam, de búvároktató leszek, az lettem, és ennyi.

miért ne próbálhatná ki az ember ami érdekli?

mert akkor apuka csalódik hogy nem lesz ügyvéd? ugyanmár.