Vita a férjemmel a "gyerek"nevelésben: mi legyen?

1. A fiatok nagykorú, azt csinál, amihez kedve van.

2. Ha a férjed nem ért ezzel egyet, akkor joga van arra, hogy ne támogassa. (Mellékesen éppen ez a pálya nekem is igen ellenszenves...)

3. Viszont olyat nem tehet - ezt jogászként tudnia kellene, "hogy onnantól külön kasszán leszünk és majd én tartom el a gyereket", mivel a házasság vagyonközösséget jelent.

Vagy ha netán van házassági szerzödés, akkor meg eleve ez a helyzet, akkor semm értelme ennek a kitételnek.

4. Én nem támogatnám a gyereket olyanban, amit a párom elitél. Nem kényszeriteném viszont olyan pályára sem - jog -, amihez nincs kedve.

5. Ha a gyerek mindenképpen ragaszkodik ehhez a pályához, akkor vagy elmegy szerzödéssel oda tanulni - akkor nem kell finanszirozni a szülöknek, viszont ö ida van kötve, vagy elmegy elöször pár évre valahol pénzt keresni és utána saját zsebböl fizeti

Természetes, hogy támogatod a fiadat..nekünk anyáknak ez a dolgunk..:)

Férjemnek is van jogi diplomája,szekrénybe porosodik..

Mindig is "paraszt" akart lenni..Elvégezte az agrár egyetemet is, és most éli világát...nézi, hogy nő a termés, mennyit tojtak a tyúkok.Kémleli az eget, eső kéne, stb.

Mindenki csinálja azt amit szeret...

Kár volt a jogi diplomába erőt, energiát pénzt pocsékolni..

Remélem segitettem...

Ezért nem vesznék össze a férjemmel. A gyerek meg még ilyen idösen sokszor meggondolja magát.

Én azt mondanám, hogy legalább egy évre menjen el katonának (nem tanulni, hanem ténylegesen azt a pályát kirpóbálni) és UTÁNA döntse el, hogy tényleg annyira tetszik-e neki. Ugyanis ilyen idösen a legtöbb gyerek el sem tudja képzeni, hogy ez mit jelent, azt hiszik, hogy ez valami romatikus dolog, ahol ö lesz a nagy hös.

Ha ez a próbaidö után még mindig van kedve, akkor újra felhoznám a témát, és akkor megbeszélnénk, hogy mi legyen.

jézusom azt hittem ilyen csak a filmekben van.... szóval a férjed szeretne teljes körúleg, önhatalmúlag rendelkezni egy másik ember sorsáról és jövőjéről? olyasmit kényszerit a saját gyerekére (akit elvileg szeret??) hogy ne a saját céljaiért és boldogságáért küzdjön hanem az apja álmaiért???

őszintén milyen ember az ilyen, bizom benne hogy csak nagyon nagyon szűklátókörű de nem gonosz...

nem is értem soha a büdös áéetben nem lesz jogom beleszolni hogy a gyermekem mi lesz ha felnő...ha akar krokodilvadász lesz vagy űrhajós vagy kukás nekem mindegy. nem az én életem... sokan mondják hogy gyerek javát akarják..de honnan tudhatnánk, mi a "java" a gyermek tudja a legjobban, a szíve súgja meg,

egybként megmondhatod a gyerkőcnek hogy ha nagykorú úgyis azt csinál, amit akar... jogilag is... ennyi.

a férjednek nyugodtan mutasd meg ezt a topikot!!!!!

lehet hogy őt az apja kényszeritette ügyvédnek és utálja mint a sz*rt már bocsánat :D ás ezért büntetni akar valakit, a gyerekét, ahogy annak idején őt is büntette az apja...

de a topikot mndenképp mutasd meg neki... hogy megérse hogy nincs joga beleszolni egy másik életébe, akkor sem, ha a gyereke az.

a gyerek azért van hogy támogassuk és bíztassuk nem azért hogy az elcseszett vágyainkat ráerőltessük...

30N

Nos hasonló gondolat van nekem is eszemben.

Valóban a gyermek még meggondolhatja magát, és az is, hogy az Ő jövője, azt kell tennie amihez van gyakorlatilag jó képessége, és szereti is.

Ha kényszerből kell dolgozni az a munka sosem jó.