Miért mindig érzelmi debileket fogok ki?

Miért nem találok én egy normális pasit? Akivel lehet beszélgetni, jövőt tervezni, egy kicsit romantikázni, értelmi és érzelmi téren egy szinten lenni!

Olyan nagy elvárások ezek???

A környezetembe csak azt látom, hogy vagy a pasi egy főnyeremény a csaja cseszik rá, esetleg csalja is, semmibe veszi és nem is szerelmes belé. Vagy pont fordítva.

Nem látok olyat, hogy 2 egymást valóban megérdemlő, tisztelő és értékelő ember kezd kapcsolatba!

Mielőtt még megkapnám, hogy biztos csúnya vagyok és igénytelen megjegyezném, hogy pont az ellentéte. (nagyképűség nélkül mondom) Számomra fontos a külső, az életem része a sport és az egészséges életmód. Adok magamra és a partneremtől is ezt várom. Nem tehetek róla nem találom vonzónak azokat a férfiakat, akik semmit nem foglalkoznak a testükkel és megjelenésükkel. Úgy pedig nem tudok kapcsolatot kezdeni, ha nincs meg a vonzalom.

Csakhogy ezekkel a "jó" pasikkal mindig befürdök! Minimális romantika, érzelem nincs bennük..rosszabb esetben még intelligencia sem. Bunkók és önzők és persze megbízhatatlanok.

Irigykedve nézem azokat a párokat, ahol a férfin már ránézésre látszik hogy mennyire szereti a nőt. Én ilyet még soha nem éltem át. Engem soha nem kezeltek úgy mint egy királynőt. Figyelmességet, kedvességet sem.

Nem olyan típus vagyok, aki bárkivel kapcsolatba kezd.Nem volt sok kapcsolatom, de mind tévedés volt. (Nem teszem könnyen túl magam a csalódásokon, túlságosan ragaszkodó típus vagyok. Azt gondolják rólam, hogy hűvös és kimért...ami a látszat, de belül nagyon tudok szenvedni!) Már nem akarok több tévedést!

Nincs középút? Nincs olyan aki ad magára, de mégis értékes belső tulajdonságokkal rendelkezik???

(Elkeseredett 26 éves nő)