Miért bántja mindenki a mai fiatalokat?

"30-as. Értem. Hát így nem lehetek elég okos, de érdekes, hogy 25 évesen is ezt érzed."

Tényleg ne haragudj, de nem értem, miről beszélsz. Mit érzek? Nem is írtam az érzéseimről, csak szerettem volna tudni, hogy rajtam kívül minden 25 év körülinek van 15 éves ismerőse, akihez tudja magát viszonyítani.

Egész más világot élünk már. Én 19 éves vagyok, van egy 10 éves unokahúgom.

Én 10 évesen babaházzal játszottam, a barátnőimmel szerepjátékokat játszottunk, mindenféle új játékot eszeltünk ki, és egész nap lenn voltam az utcán, és Kelj fel Jancsit játszottunk.

A 10 éves unokahúgom mit csinál? Ül a laptop előtt, webkamerával csinálja magáról a fotókat (és ez igaz, a facebookon csak azért van fenn, mert más születési dátumot írt be...), festi a körmét, kihisztizik az anyjától egy fél ruhatárat, mondván, hogy ez a divat, és ez kell... Én 10 éve hol jártam divatos farmerben, meg csillivilli pólókban? Anyám rám adta a rózsaszín melegítőt, ami már legalább két generációs volt, plusz a pulóvert, ami szintén nem mai darab volt...

Nagyot változott a világ, mióta én is felnőttem, pedig én is még tinédzsernek számítok!

A szülők is hibásak persze, fent említett unokahúgom el van kényeztetve, az apja egy papucs, és a kislány van annyira okos, hogy tudja, hogy az apjához kell fordulnia ha akar valamit. Mivel utánozza az anyját (tekintve, hogy ő a példakép még), ezért úgy viselkedik, mint egy ribanc. Fölényes grimaszokat vág - mint az anyja, lekezelő stílusban beszél - mint az anyja, és minden lében kanál - mint az anyja. Pedig az a kislány korábban nem ilyen volt, de változnak az idők, most már egyre gyorsabban...

az okát én sem tudom, de arra viszont tudok válaszolni, hogy miért ilyen nehéz megválaszolni ezt a kérdést. Mivel súlyosan átitat minden korosztályt. "a 14 éves húgom egész nap webkamerázik, hol vannak itt az erkölcsök, haszontalan ember" stb És ezek szerint a személyes konfliktusok például az egyik alapjai. Nyilván nem az a baja, hogy a húga webkamerázik, hanem életvitelből adódó konfliktusok vannak, (meg esetleg ilyenek, hogy kit szeret jobban a papa-mama) és alapvetően úgy akarja beállítani a húgát, hogy az egy hülye haszontalan A másik gyökere ennek a dolognak lehet valami önteltség, amivel az ostoba emberek rendelkeznek, és ami szerint egyedül nekik van értelmük, és ami az ő értelmükkel (ismeretükkel) nem felfogható az nem lehet értelmes. A harmadik, ami zavarja a kérdés megértését és némileg kapcsolódik az ostobasághoz azok a sztereotípiák. Például hogy vezet el a kérdés oda, hogy a kedves megszólalók a rossz dolgok elkövetéséről meg bűnözésről beszélnek. Nincs olyan, hogy a fiatalom rossz dolgokat követnek el, meg bűnöznek.

Amúgy ha előveszem a társadalomtudományi ismereteimet, akkor valami olyasmit mondanék a jelenség okának, hogy a hibáztatás és a vádképzés az egyfajta hatalom alá vonási technika. Akinek védekeznie kell, az soha nem a saját logikája mentén halad, hanem a másik által rászabott logikára kell reagálnia. Magával a védekezéssel tehát egyben együtt is működik, üzemelteti a másiknak a rendszerét, ami úgy van kialakítva, hogy a másiknak kedvezzen az érvelésben.Aamikor egy fiatal elkezd védekezni, hogy amit ő csinál az nem rossz, akkor egyúttal elfogadja azt a feltételezést, miszerint akár rosszat is csinálhatna, de ez most éppen nem az. Innentől kezdve tehát hatalom alá van vonva legközelebb ugyanígy elszámoltatható egy új vád alapján. Tehát akkor ez a jelenség a társadalmi hierarchiaképződésnek az egyik momentuma. A hierarchiáról meg azt mondják az okosak, hogy ez valójában a dominanciáért folytatott egyedharc szociális vetülete. Mivel a fizikai küzdelem társadalmilag nem megengedett, ezért az ilyen bioszociális motorok társadalmi reakciókban öltenek testet.