Miért nevelik életképtelenné a mai fiatalokat, miért teszik őket szülőfüggő, döntésképetelenné, alkalmatlanná az önálló életre?

Én nem tudom, de valahol jogos a kérdés. Már a 50--70 éves szülőgeneráció között is van nem egy olyan, aki köti a gyerekét magához.

Lehet kinevetni, én fiús anyuka vagyok, de egyet tudok: nekem ne jöjjön nyafizni, meg tűrje el, hogy mindig friss kaját, ruhát kap, stb. Nagyon szeretem, segíteni fogom, de ő is önálló ember (lesz), meg én is.

Neked van gyereked????

Az enyém még csak egy éves,de nem lehet mindent jól csinálni,hiába hiszem azt...már most hibáztam sokat,de remélem,hogy az igaz szeretet kárpótolja azért,ha véletlenül kissé szülőfüggővé,önállótlanná válik...

A kérdésedre válaszolva szerintem ez a "rohanó,zord,zavaros világ" az,ami ezt "segíti". Mindaddig,míg én elmentem suliba gyalog,ma már nem engedném a gyerekemnek,mert nem biztos,hogy odaérne. ....és így van ez sok mindennel az életben...változnak a dolgok,és (reményeim szerint) a szülők próbálják a lehető legjobban nevelni a gyerekeiket. (persze vannak kivételek,de feltételezzük mindenkiről a legjobbat)

nem tudom, elég szomorú..

15 éves lány vagyok, és gyakran mondom muteromnak hogy főznék valamit, ő csak mondja mi kell, de nem, majd ő, meg majd később.

annyira nem érzi, hogy már érett vagyok, hogy ruhát is csak vele vehetek, merthogy biztos nem tudom, melyik a jó.. hát istenem.

nem mondom hogy sok bajom van vele, de én is attól félek, hogy (a jól alakul minden) egyetem után majd a mély vízbe kerülök és nem lesz könnyű..