Ha valaki helyett mindig döntöttek (szülök, pasi, barátok) és most itt áll a semmi közepén mit tanácsolnátok?

Akkor most eldöntheti végre egyedül hogy mit szeretne... na ez egyáltalán nem könnyű...sokkal könnyebb mások után menni.

Annyi mindet lehet csinálni ! Pl keres egy másik férfit és gyerekeket szül vagy megmássza a Himaláját vagy ... és így tovább.

Nézd, én ugyanígy voltam 18 évesen, megtakarítás nélkül (ami mostanra összejött). Messze voltam otthonról, senkit nem ismertem, és kellett egy év, mire magamra találtam. Elcsesztem egy évet az egyetemből, és most meggebedhetek, ha időben be akarom fejezni, és fizetés nélkül megúszni a mesterképzést.

A társaságban a Carpe Diem szellemét követtem, míg a tanulásban, munkában, lakással kapcsolatös döntésekben a tudatos tervezés híve vagyok. Ez utóbbi oldalam a társaságból kevesen ismerik, taán nem is feltételezik rólam, mégis így van, ezért nem omlottam még össze amellett, amit vállaltam minden téren. A tervezés mellett viszont jelen van egyfajta spontanitás, hiszen az alkalmazkodó készségre nagy szükségem van, és éppen emiatt mindig több alternatíva készül el egy tervből :)

Azt mondom, add meg mindennek az idejét: idő kell, mire megtalálod az utat, amin érvényesülni tudsz. Idővel majd megjön az önbizalom is ;)

Hány èves vagy? És első, ne mond hogy nem vagy szèp okos stb mert biztos nincs igy, mindenki szép a maga módján és mindenki tud valami olyat amitøl rendkívűli! Kûlönben küldenél magadról egy fotót nekem?

Nø vagyok