Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit tehetnék értük és magamért...

Mit tehetnék értük és magamért? Van kiút ebből a helyzetből? Hosszú, de nagyon fontos, kérlek!

Figyelt kérdés

Anyu és apu még óvodás koromban elváltak, én anyuhoz kerültem. Miénk maradt annak az önkormányzati lakásnak a használati joga, ahol előtte éltünk. (Később amikor lehetőség adódott rá, ezt a lakást megvásároltuk.) Anyu nagyon hamar újraházasodott, egy nem régóta Magyarországon élő erdélyi férfihoz ment hozzá, hamarosan közös gyermekük is született. A mi kapcsolatunk itt teljesen megromlott, szerettem is a férfit meg nem is. Öcsém került előtérbe, engem mindig csak bezártak a kisszobába,nappal is amikor szeretkeztek, stb.. Egyszer lehánytam az ajtót, mert nem engedtek ki, akkor sem amikor annyira rosszul voltam, hogy könyörögtem hadd mehessek ki a mosdóba.. Természetesen lehordak, megvertek. Nevelőapám rengeteget ütött, szíjjal is. Egy idő után anyu is elkezdte, állandóan rajtam selejtezte le a fakanálkészletet (azzal a jelszóval, hogy gyenge a keze). Voltak rosszaságaim, volt, hogy megérdemeltem, de azt nem hogy egész életemet büntetésben és rettegésben éljem le, bántalmazva, hazugságokra kényszerítve, csak arra kellettem, hogy a gyereket pesztráljam, senkivel nem találjkozhattam, láthatásra is alig engedtek el, akkor is csak rengeteg "gyakorolni valóval" (ekkor még kitűnő tanuló voltam, versenyekre jártam, imádtam tanulni). Amikor a kicsi nagyobb lett, hitelt vettünk fel, és vettünk a másfél szobás lakás helyett egy kétszobásat, ahol eltűnt az addigi picim magánéletem is, mert a saját kis szobám helyett egy szobába kerültem öcsémmel, én pont akkor kezdtem már nőni,nőiesedni. Ráadásul olyan rosszul nevelté a kissrácot, hogy állandóan csak kitolt velem, bemártott, sosem fogadott szót nekem. Ahogy elkezdtem serdülni, egyre több furcsaságot tapasztaltam, nevelőapám mindig kellemetlen helyzetbe hozott, meztelenül álldogált az ajtóm küszöbén amikor anyukámék nem voltak itthon, rengetegszer rámnyított a fürdőbe stb.

Egy idő után elkezdett tapogatni is, nem feltűnően, csak ölelés közben a seggemet simogatta és hasonlók. Mindezek mellett anyukámat is ellenem uszította, mindent elhordott otthonról és rámfogta. Szenteste a kórházban kómában fekvő nagymamám és szintén kórházban levő nagypapám lakásának kulcsait ellopta, és egy szőke fiatal csajtszit k*rogatott, hiába nyomta anyám a csengőt folyamatosan.

Elköltöztem, apukámékhoz. Jelenleg az a helyzet, hogy tegnap anyukám sírva telefonált: a párja négy napja nem ment haza! .. egy nővel van.. és már szóltak a munkahelyéről, mert szó nélkül nem ment be oda sem, nagyon haragszik a főnöke. Egy barátja felhívta anyámat, hogy a nevelőapám azt üzeni, kérjen tőle anyukám bocsánatot, akkor talán majd hazajön, egy pár nap múlva.

Anyukámnak nincs pénze, leszázalékolt, és nem csak amolyan látszatra, tényleg nagyon beteg, hiába keres munkát, nem is tudná elvégezni, csak ha tényleg könnyű lenne. Havi huszonvalahányezret kap hosszú évek óta, meg a gyerektartást. A lakásokon jelzálog, meg adósságok, szintén a férjének köszönhetően..


2012. szept. 12. 13:50
1 2 3 4
 11/38 A kérdező kommentje:
Valakinek akár egy icipici ötlet is, HOGYAN segíthetnék rajtuk?? Milyen lehetőségeik vannak??
2012. szept. 12. 14:03
 12/38 anonim ***** válasza:
100%

Ha senkinek nincs semmije, abból elég nehéz bármilyen segítséget is kitalálni.

Egyébként olvasd végig a kérdésed utáni leírást, és ítéld meg anyádat az alapján. Hiába fogod a szerelemre, felnőtt emberként, saját elhatározásából tette veled azt, amit tett. Ilyen előélettel én soha többet rá nem nyitnám az ajtót. Anyának lenni önmagában nem érdem. Ahhoz méltón is kell viselkedni.

2012. szept. 12. 14:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/38 anonim ***** válasza:
100%
"Egyszer lehánytam az ajtót, mert nem engedtek ki, akkor sem amikor annyira rosszul voltam, hogy könyörögtem hadd mehessek ki a mosdóba..... Természetesen lehordak, megvertek. Nevelőapám rengeteget ütött, szíjjal is. Egy idő után anyu is elkezdte, állandóan rajtam selejtezte le a fakanálkészletet (azzal a jelszóval, hogy gyenge a keze)." - kérdező, Te ezek után még segíteni akarsz rajta, és Neked van lelkiismeret-furdalásod????
2012. szept. 12. 14:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/38 anonim ***** válasza:
Igen, ő az anyukád. De nem gondolt arra, hogy te meg a gyereke vagy amikor hagyta, hogy szíjjal verjen az az "ember" akinek kb semmi köze hozzád. És akkor is elfelejtette, hogy a lánya vagy amikor bezárt, és ő is elkezdett verni. Együtt terrorizáltak egy gyereket, jókat mulatva rajta. Én biztos magasról tojnék rá, ahogy a többi válaszadó is. Tönkretette a gyermekkorodat, mert ő szerelmes volt (Ez nem felmentés semmi alól, pláne arra amiket tett) na bumm. Most Te vagy szerelmes, foglalkozz ugyanúgy a saját életeddel. És gondolj arra, hogy anyád csak az "inkubátor" volt. Tudom mennyire nehéz, de sajnos az a nő nem érdemli meg az anya szót. A végén a mostani kapcsolatodat is tönkre fogja tenni, és akkor mehetsz vissza hozzájuk? Kalap-kabát, és légy boldog! Megérdemled a nyugit és a szeretetet ha már tőle nem kaptad meg.
2012. szept. 12. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/38 anonim ***** válasza:
100%

Kérdező, tudod az a baj, hogy a kérdésed tulajdonképp a Stockholm-szindróma pontos leírása... ami nem olyan nagy csoda, amerikai adatok szerint a bántalmazott áldozatok több mint negyede érez így a bántalmazóival szemben.

Csak hát a megoldás nem az, hogy még te segítesz rajta, így adva a lovat alá, és a hozzá hasonló agresszív bűnözők alá.

2012. szept. 12. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/38 anonim ***** válasza:
100%
Egy dolgot tehetsz:felkeresel egy pszichológust, és rohadt gyorsan megszakítasz vele minden kapcsolatot. Ez a nő nem normális, nehogy már neked legyen felelősségérzeted miatta!! Ő mit csinált veled, mikor védtelen, neki kiszolgáltatott gyermek voltál? Gondolkozzál már! Hiányzik neked még egyszer az a pokol? Mert ha megint sínre kerülne, ugyanez jönne vissza. Egye csak meg, amit főzött, már így is elég kárt tett benned.
2012. szept. 12. 14:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/38 anonim ***** válasza:

Neked nem kell semmit sem tenni ebben a helyzetben. Ezt anyukádnak egyedül kell megoldani. Azzal tudsz neki segíteni, ha legalább veled minden rendben van, így marad ereje, ideje és energiája rendbehozni a saját életét.

Majd ha neked is lesz gyereked, lesznek kihívások, amiket neked kell megoldani, de ezt most ne vedd a nyakadba.

Az előttem írokkal egyetértek, hogy anyukád követett el hibákat és az írásod alapján nem érdemli meg a törődésed.

Ha most kisegíted a bajból, sosem tanul meg jól dönteni az életéről.

Tudom, hogy nehéz hagyni hibázni a szeretteinket és nehéz hagyni küzdeni, de jelen esetben ezzel teszed a legjobbat.

2012. szept. 12. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/38 A kérdező kommentje:

De most őszintén, ha elveszik tőle a gyereket, mert van egy olyan érzésem hogy az lesz, a lakást, a férje itthagyja, 28 ezer forintból hogy él meg??

Mit eszik, hol fog lakni? A szülei már rég nem élnek. Ezt nem lehet egyedül megoldani. Hagynátok éhen dögleni a beteg anyukátokat, a testvéreteket meg intézetbe hurcolni?

2012. szept. 12. 15:15
 19/38 A kérdező kommentje:
Miről tehet az a kicsi gyerek??
2012. szept. 12. 15:16
 20/38 anonim ***** válasza:
50%
Sajnálom, hogy ezt kell leírnom, de te nem jólelkű vagy hanem buta. Olvasd vissza amit írtál, te, mint kisgyerek miről tehettél? Komolyan nem értem az ilyen embereket...
2012. szept. 12. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!