Szoktatok sirni a párotok előtt?

Sírtam már előtte. Legutóbb vasárnap...de akkor Ő is bekönnyezett. Külsősnek nem akkora dráma, de épp filmet néztünk amiben az apa-fia kapcsolat volt a fő téma.

Az Ő apukája meghalt 6 évvel ezelőtt és hát a film vége felé volt egy jelenet, ami meghatotta. Én láttam rajta hogy sír, mert hirtelen felpattant és arrébb ment, én próbáltam visszafojtani, de nem ment. Aztán magamhoz húztam és jó erősen öleltem :( Most is bekönnyezek tőle :(

19/L és 28/F

jó a kérdés. már nem is emlékszem mikor sírtam utoljára olyan igazán kiadósat. már hiányzik is egy kicsit.

szeretek néha ok nélkül bőgni egy jót, ezt busongásnak hívom. :)

néha persze meghatódok, olyankor fátyolos lesz a szemem, de úgy utálom, és marha cikinek tartom az emberek előtt, mert nem szeretném, h valami szentimentális hülyének nézzenek.

a párom előtt nem sírok ok nélkül.

egyedül a nagyszüleim halála az, ami a mai napig megráz. ha róluk beszélek, akkor sírok, de nem azért, h bárki is sajnáljon, egyszerűen ezt hozza ki belőlem.

kicsit olyan ez nekem mint a biciklizés: megizzadok közben, de nagyon szeretem csinálni.

szóval imádok a nagyszüleimről mesélni, mert nagyszerű emberek voltak, viszont mindig eltörik a mécses. ilyenkor megnyugtatom a másik felet, h eszébe se jusson vígasztalni, nem azért sírok, hanem mert nekem a kettő összetartozik.