Mit lehet ilyenkor tenni, ha csak úgy elviszi a gyereket?

8/9-es: nincs szó rablásról! Az édesapa elviheti a gyereket addig, amíg nem mondja ki a bíróság az elhelyezési ítéletet az anya javára.

Persze, ez a jogi része. A többit már leírtam.

Ez azért nem ember rablás. Vagy ha az akkor ha Anya meggy el a gyerekkel az elhelyezésig akkor az is az.

Beszélj a barátoddal mennyire gondolja komolyan, lehet indulatában mondta csak.

Oké, nem emberrablás.

De én a leírás alapján mindenképp egy idegileg labilis embert látok a dologban.

Lehet, hogy nem fog foglalkozni a bírósággal, hanem szeptemberben felmond [vagy már rég felmondott] és megpattan külföldre gyerekestül.

Ugye, akkor már nagyon más a gyerek fekvése. [Mármint nem azé a gyereké, aki nála van :D]

Szerintem mindenképp beszélj először az apával, ha továbbra is ilyen fura, akkor pedig az anyával.

Ha ők eldöntötték, hogy a jövőben nem kívánnak együtt élni, a bíróságon kezdeményezni kell a gyermek elhelyezésének megállapítását. Legjobb, ha az anya nem vár, hanem ő kezdeményezi. Ha nincs pénze ügyvédre, anyagi helyzetére tekintettel kérjen ingyenes jogsegély-szolgálatot. A jelenlegi formájában a gyermek elvitele nem törvényellenes, hiszen még nem mondták ki egymásnak a "boldogító nem"-et, nem szakították meg a kapcsolatukat. Az apa cselekedete akkor válik önkényessé, ha a gyereket hosszabb távon nem viszi el az anyához és az anya sürgetésére kijelenti, hogy nem adja vissza.

Ami a te szerepedet illeti, abban nehéz megfelelő tanácsot adni. Mert lehet, hogy az apa most úgy gondolja, ahogy neked mondta. Te elmondod az anyának, kitör a balhé. Apuka és a gyerek pedig egy napon szépen hazajön a nyaralásból és minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Ha szólsz, téged vádolnak sz.rkeveréssel. Én inkább azt javasolnám, ha a barátnőddel beszélsz arról, hogy "apuka elutazott a gyerekkel", óvatosan próbáld feszegetni a hazajövetel kérdését, akkor kiderül, hogy anyukának van-e valami gyanúja. Ha anyuka szóba hozza a kapcsolat megszakításának kérdését, akkor javasold neki a gyermekelhelyezési per azonnali beindítását. Ez a kecske is, káposzta is tipikus esete lehet. Nem kavartál az ő dolgukban, de amikor anyukának szüksége volt segítségre, fel voltál készülve a tanácsadásra.

A magyar btkvben a személyes szabadság ellen irányzott büntett. Tárgya 14 éven aluli gyermek, nemre való különbség nélkül. Elkövetője az, aki ily gyermeket akarata ellenére szülője, gondnoka v. felügyelője hatalmából erőszakkal, fenyegetéssel v. ravaszsággal elvisz v. letartóztat. Minthogy a 12 éven aluli korban a gyermek akaratának nyilvánítására képtelen, az ily koru gyermeknek elvitele v. letartóztatása mindig «akarata ellenére» történik. Vitás: elkövetheti-e a Gy.-t az egyik szülő, ha a gyermeket a másik szülő hatalmából elviszi, amit azonban azokban az esetekben, midőn a gyermek birtoka törvény v. itélet, v. más hatósági rendelkezés alapján a gyermekétől megfosztott szülőt megilleti: kétségtelennek kellene tekinteni, mert a Gy.-nak, fogalommeghatározása szerint, közvetlen tárgya nem a gyermek, illetve annak szabadságjoga, hanem a szülőnek, gondnoknak, felügyelőnek a gyermek fölött való hatalma. A cselekmény célja a tényálladék szempontjából közömbös, de bizonyos különösen aljas célok sulyosabb büntetési tételt vonnak maguk után. Igy a magyar btkv 317. §-a szerint a Gy. rendszerinti büntetése 5 évig terjedhető fegyház; de 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő a Gy. akkor, ha avégett követtetik el, hogy a rablott gyermeken súlyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés v. megfertőztetés követtetett el, a büntetés 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház (319. §). nem Gy., hanem azzal rokonnemü a btkv 320. §-ában meghatározott büncselekmény, melyet leányrablásnak lehetne nevezni (l.o.).

említsd meg az anyának a dolgot, az anyja inditson elhelyezési pert, és ha neki itéli a bíróság a gyereket és az apa nem viszi haza akkor viszont már tényleges bűncselekményt követ el az apa nem emberrablást hanem kiskorú elhelyezésének megváltoztatása...