(Hogyan) lehet együttélni egy mániákus depresszióssal?

12 évet pazaroltam egy mániákus depressziós férfira.

Az első két-három évben szinte semmi nem tűnt fel, egyrészt mert a féltékenységén kívül nem volt problémám vele, másrészt pedig nem is igazán voltak gyanúsak a hangulatváltásai, nem csináltam belőle nagy dolgot. Aztán egyre durvább lett a helyzet, ha valami nem úgy történt, ahogyan ő akarta, egészen a tettlegességig elment, hogy elérje, amit akar. Iszonyatos hisztériás rohamok törtek rá, pedig az ég világon mindene megvolt érzelmileg és anyagilag is. A családja is és én is, mint a párja szinte kinyaltuk a fenekét. Talán ez volt a baj, mert mint írtam, évről-évre egyre rosszabb lett. Mikor úgy döntöttem, hogy véget vetek az általa okozott lelki nyomoromnak, olyan dolgokat kezdett el művelni velem, amit soha nem néztem volna ki belőle. Még négy évvel a szakításunk után is zaklatott, de nem akárhogyan. Nem szeretnék példákat írni, de egyben biztos lehet a kedves kérdező! Ez csak rosszabb lesz! A gyógyszerek sem segítenek egy idő után! Sőt, csak függőséget okoznak!

Én 12 évet pazaroltam valakire, pont a fiatal éveimet, amit már utólag visszagondolva tudom, hogy sokkal szebben és értelmesebben is tölthettem volna, de én egy beteg emberre pazaroltam, mert szerettem és hittem benne, hogy gyógyulóképes. Sajnos ebből kigyógyulni nem lehet és nagy szerencse, ha megmarad egy szinten, de amit én tapasztaltam, az folyamatos romlás volt, amivel nem csak engem, a családját is kicsinálta.

Lépni kell, amíg még van remény a boldogságra. Minél mélyebbre süllyed valaki a mocsárban, annál kevesebb az esély, hogy kikerül belőle!

31/N

8,5 évem ment rá egy bipoláris depresszióban szenvedő nőre.

Annak idején az,hogy nagyon lelkes,boldog,eltér a többitől nagyon megfogott,sajnos. Mert amikor mélypontjai voltak,és rendszeresen gyógyszer ellenére is 10 napos ciklusok váltották egymást,már kiszámitható volt.Élveztem,mert kényelmes volt,kiszámithatatlan nőkkel szemben.Viszont amikor mélyponton volt,nem néztem betegnek,sajnos veszekedtem vele,minél jobban akartam jobb legyen,ő rántott le magához majdnem,akár egy antiszociális személy.

Nem értettem miért fordulnak el tőlem a barátaim is,mert elmarta a viselkedésével.Fájt,mikor egy sokkal rosszabb kapcsolatba menekült,ma már megkönnyebbülés. A gond,annyira megszoktam ezt a hullámvasutazást,hogy a normális nőkkel nem tudok mit kezdeni,és bánni velük.