Van akinek az összeköltözés tette tönkre a kapcsolatát?

igen

Nem tudom miért, nem velünk történt.

szerintem ha az összeköltözés teszi tönkre, ott már régebben is volt valami gubanc.

nekem csak jobbá tette. megismertük egymás hülyeségeit, és megtanultuk tolerálni. nagyon erős szeretet kell hozzá. amelyik kapcsolatban ez nincs meg, ott teljesen mind1, h együtt éltek, vagy külön, előbb utóbb tönkremegy.

Nekem volt egy ilyen kapcsolatom, igen. Olyan problémákkal szembesül ilyenkor az ember, amikkel előtte, amíg külön laktunk, nem. Nálunk az volt a gond, hogy a barátom úgy érezte, hogy innentől kezdve neki otthon kellene ülnie. Ezzel gond nem is lett volna, én nem szóltam, hogy miért ül otthon, de nekünk volt egy héten 2 kijelölt napunk a barátnőimmel, amikor találkoztunk és együtt elmentünk valahova, szerdán és pénteken. Én továbbra is eljárkáltam, ő meg otthon idegeskedett, hogy én szórakozom, amíg ő otthon ül. Persze mondtam neki, hogy szervezzen programot ő is, de ő úgy gondolta, hogyha együtt lakunk, akkor onnantól mindenhova együtt kell mennünk és kész. Én a barátaimat nem voltam hajlandó feláldozni (mint ő, holott ezt senki nem kérte tőle), ő viszont így minden alkalommal feszült volt, amiből vezsekedések lettek. 2 év alatt már odáig mérgesedett a kapcsolat, hogy minden hülyeségen veszekedtünk.

Mondjuk nem csoda, hogy ingerült volt, én is az élettem volna, ha bezárom magam egy geyszobás lakásba, szerintem ez nem normális. Hiába próbáltuk megbeszélni, hiába próbáltuk azt is, hogy velem jön a barátnőimmel találkozni, 5 lány között nem érezte jól magát (én sem, hogy ott van, de megpróbáltuk).

Szóval nálunk ez volt a gond, hogy amíg előtte egy vagány srác volt, teljesen feladta magát és tőlem is elvárta volna, hogy egyfolytában csak és kizárólag vele legyek. De én egyetemre jártam, mellette dolgoztam, vannak barátaim, jóban voltam a kollégáimmal és továbbra is szerettem kimozdulni, mint ahogy azelőtt, amikor megismert, meg amikor csak jártunk még...

Szerintem, ha tönkre is teszi a kapcsolatot, az nem baj. Inkább költözzön mindenki minél előbb össze, derüljön ki, ha nem tudnak együtt élni, mint húzzák-halasszák, aztán több évnyi járás után buknak bele az összeköltözésbe. Legalább megtudták, hogy nem egymáshoz valók.

Normális kapcsolatban előbb-utóbb meg kell történnie az összeköltözésnek.

Az exemmel való kapcsolatomon ez a téma is rontott, pedig még csak össze sem költöztünk :D Majdnem 5 évig jártunk, igaz tinikapcsolatként kezdődött (15-17 év), de mégis egymás mellett nőttünk fel. Épp ez volt a probléma, ő lemaradt valahol tiniszinten, míg nekem komolyabb terveim voltak (összeköltözés, házasság, gyerek). Bármikor, amikor a jövőről beszélgettünk, ő hárított. Lett volna lehetőség különköltözni, saját lakásba (ő dolgozott, én ugyan egyetemre jártam, de nagymértékű gyermektartás jár nekem, így nem lett volna gond felezni a költségeket), de még abba is belementem volna, hogy hozzájuk költözzünk (azóta áldom az eget, hogy nem történt meg). Egyik veszekedés alkalmával még a fejemhez is vágta, hogy dehogy akar összeköltözni, nem akarja, hogy a hétköznapjait is elb*sszam. Eljegyzett, de csak azért, hogy maradjak csöndben, semmi sem változott. Úgy gondoltam 5 év elég idő arra, hogy valaki eldöntse mit szeretne, és egyébként is csúnyán bánt velem, szóval szakítottam (persze utána már rögtön jött a "költözzünk össze és csináljuk gyerekeket", de nem fogadtam vissza). Azóta összejöttem a párommal, akivel pár hónap után összeköltöztünk, és minden a lehető legnagyobb rendben, egy percig sem kellett "erőltetni" semmit, magától vágyott rá ő is, pedig nem mindenben értünk egyet (szerencsére csak kisebb kérdésekben), de mindent megoldunk közösen. Szóval én azt mondom, az összeköltözés nem tudja elrontani a kapcsolatot, ott már alapvető baj volt.

21/L

Igen, sok gond kerül elő az összeköltözésnél. Hol tartod a fogkefédet? miért nem hajtod le a WC tetejét, stb. De a legfőbb ok, hogy egyből egy hatalmi keletkezik. Ki az úr a háznál. Külün - külön OK, egyenlők vagyunk, na de most, hogy együtt lakunk, akaratlanul is geyiknek hatalmi pozicióba kell kerülnie. A másik meg ezt nem tűri.

Ki kit szolgál ki, ki mondja meg, hogy töröld le a lábad,széthagytad a szennyest, későn jöttél haza, kivel leveleztél a neten. Tegnap is nekem kellett a boltba mennem, vagy hozzál sört, ki uralkodik a másikon, majd megmondom én neked, mikor fogok én a családi sírboltotokhoz virágot vinni, hogy velem soha többet ezt ne..stb.

Ha igazi házasságkötés van, akkor még nehezebb, mert bejön a képbe a család, kinek nem szimpi a nagynéni, kinek a pártjára álljon az anyós, mit fog szólni apukám, stb.