Feleségek! Mennyire "szolgáljátok ki" a párotokat?

Szívesen főzök rá, takarítok, de csak úgy, hogy ha érzek valami kölcsönösséget és ő is tesz valamit azért, hogy családként működjünk. Pl. nem várom el, hogy mosogasson, megcsinálom, de ha kiég egy villanykörte, akkor ne kelljen két hétig rimánkodni.

A nővéredéknél elég gáz a helyzet, de ha ezt eltűri, akkor nincs mit csinálni. Az ilyet csírájában kell elfojtani, az ilyen férfit megnevelni már nem lehet.

Nálunk ez úgy van, hogy a konyhai feladatok az enyémek. Szóval én főzök, én melegítek neki kaját, "kiszolgálom" de nekem ez nem fáradtság, én mosogatok, lényegében ami a konyhához tartozik azt én csinálom, mert fogalmazzunk úgy, hogy Ő nem való a konyhába. :)

A fürdőszoba az ő birodalma, neki kell rendben tartania, én ott nem csinálok semmit. Kádat, csempét, szekrényt, wct, mosást, felmosást ő intézi. Mondjuk a ruhákat én válogatom szét a mosás előtt nehogy baj legyen belőle.

Ha megkérem kiviszi a szemetet, porszívózik, kirázza a lepedőt-ágyneműket, rendbe teszi az ágyat. De takarítani inkább én szoktam hétköznap mivel jelenleg nem dolgozom, így nekem most ez a "dolgom".

A esetek döntő többségében ő megy el egyedül vásárolni, ritkán megyünk ketten.

Ha megkérem valamire akkor természetesen ő is "kiszolgál", pl. tölt nekem üdítőt, vág nekem össze almát, főz teát, ha nincs kedvem valamiért felkelni akkor odahozza nekem stb.

Nálunk ez így működik mert kölcsönös a dolog szerencsére. :)

Használjuk a "kérlek" és "légy szíves" szavakat. Ha megkér természetesen odaviszem amit szeretne és fordítva. De nem tenné zsebre amit kap ha "hozzad má' ide" stílusban utasítgatna és fordítva. Nagyon tudok ugrani rá, ha bunkó stílusban beszélnek velem és ő is. Így nincs gond ezzel.

Itthon most én csinálok minden házimunkát mert én ráérek, illetve nem fogok este 7ig várni hogy haza érjen és felmosson, csak azért, hogy ő is csináljon valamit. Viszont porszívózni csak a párom szokott, mert allergiás vagyok a porra. Ágyneműt is ő húz fel, mert én kicsi vagyok a paplanhoz képest és belegabalyodok, amitől ideges leszek. :D Viszont teregetni nem engedem, mert nem bírom nézni amit csinál. Főzni sem, mert minden alkalommal megbont 2-3 zacskó fűszert, mert ő "nem találja" a bontottat ami kb. az orra előtt a polcon van. Szedni és tálalni is én szeretek, mert ha már megfőztem szeretem ha szépen van tálalva és nem csak úgy oda cs.szkedve a tányérra. Szóval amit nem csinál, azt nagyrészt nem azért, mert nem csinálná meg, hanem azért, mert bizonyos dolgokban elég háklis vagyok. :)

Sosem értettem, hogy egy nő, hogy tűrheti el, hogy a férje, párja cselédként iselkedjen vele.

Nálunk ha így lenne, már ultimátumot kapott volna tőlem.

Kölcsönösen segítünk a másikon, megosztjuk a házi munkát. Persze én is szoktam kirakni a páromnak ebédet pl, de nem úgy, hogy ő előtte kijelenti fennhangon.

Ha megkér vagy én megkérem, hogy hozza már ide nekem a laptopot ha már arra jár, és fordítva is így működik nálunk. De általában cserébe kapok, kap egy puszit. :)

16: "Lehet h.lyén hangzik,de egy férfi úgy bánik egy nővel,ahogy a nő hagyja."

Ott a pont.