Tudnál egy családban, saját magaddal élni?

Ismerem magam, és tudnék, de nem lenne könnyű. Nehéz természet vagyok, amit a család is több mint 20 év alatt szokott meg. Mindig meg akartak változtatni, le akartak törni, de túl vezető személyiségem van, így mind megszenvedtük.

Most, hogy rájöttek, simán hagyni kell, ha gond van, nem hajlítani, hanem otthagyni engem a fenébe, mindjárt jobb.

Ők is nyugodtak, én meg kimorgom magam, és szintén nyugi van.

Másrészt, örülnék magamnak, mint társ egy beszélgetésben, tanácsadó, stb... és ingyen fotós, mert eddig ezt mindenki élvezhette körülöttem, csak én nem, aki a gép másik felén állok :/

nem, nem tudnék. nekem gyakran szükségem van arra, h a másik fél legyen a kezdeményező, ha megteszi az első lépést, nagyon pozitívan állok hozzá és meg is van a konfliktus feloldása. de a másik önmagam sem lenne képes kezdeményezni akkor, amikor én sem tudok, így nem is tudnánk kibeszélni a dolgot, félreértenénk egymást és elmennénk egymás mellett.

általánosságban azt gondolom, h az emberek nem is sejtik, mennyire nehéz volna önmagukkal élniük. valószínűleg mindenki kapásból rávágja, h tök jó lenne, és úgy igazán bele sem gondol. talán extrovertált típusoknál működhet, de introvertált emberek esetén sokkal nehezebb

2. vagyok

azt mondtam, h "talán" működik. abból indultam ki, h ha valaki nagydumás, bulizós, tehát könnyen teremt kapcsolatot, de nem akar mindennek a mélyére látni és nincs igénye arra, h a másikat közel engedje és az sem zavarja, ha a másik sem érzi őt közel magához, akkor haveri szinten meglehetnének. (ezzel nem azt állítom, h az extrovertált típusoknak nincsenek mély érzéseik, kapcsolataik, csupán azt, h a másik önmagunkkal inkább csak haveri viszony jöhet létre extrovertált típus esetén)

Ez egy szuper kreatív kérdés! Kérdező szerintem menj el önismereti tanácsadónak!

A válasz rettenetesen nehéz és sokat kell rajta gondolkozni. Ezer érvet tudok mondani, hogy miért igen és arra is, hogy miért nem.

Igen. Mert békés, laza, nyugodt és harmonikus életem lenne.

Nem. Mert mindent megenne a kosz (amiből ráadásul kétszer annyi termelődne), mert kétszer akkorára híznék, mint most vagyok, mert lennének napok-hetek, amikor ki sem lépnék a házból, míg végül lehet, hogy a kertkapuig sem lehetne eljutni a gaztengertől és ott pusztulnék éhen kettesben magammal...

Megölnénk engem néhány nap alatt a "két dudás egy csárdában" effektus miatt :)

Impulzív, makacs természet vagyok, viszont nehezen is tolerálom ezt másokban. Magamat nagyon utálnám :)