Ma kiderült, hogy rákos vagyok és nincs senkim akiért küzdenék. Mit tegyek?

"Kit provokáltam?

Csak leírtam az én tapasztalataimat."

- És hazudsz is; azt írtad, mi csak szenvedni akarjuk látni a kérdezőt. Ez nem tapasztalat leírása, hanem rágalmazás láttatlanul.

Ráadásul még korábban azt írtad, hogy inkább haljon meg. Ez sem tapasztalat, hanem rosszindulat.

mindenemet odaadnám, ha cserélhetnék veled. igaz, nekem van kapcsolatom, jó családom, de mégis sikertelen vagyok az élet más területein. semmi elismerést nem kapok a társadalomtól. a korosztályomhoz képest egy nagy 0 vagyok. és már én sem akarok küzdeni. elbactam az életemet, és a fiatal éveimet nem hozza semmi vissza, hogy újrakezdhessem a mai fejemmel...

sokszor reménykedem abban, hogy elvisz valami gyors lefolyású halálos betegség, de sajnos csak egy, a szervezetet lassan felzabáló szenvedős fajta jutott nekem...

használd ki az idődet, hiszen most már bármit megtehetsz, élvezd az élet hátralevő éveit, amíg tudod! :)

Vannak emberek akik valamiért nem éremelne jó életet, akármennyit is küzdenek érte.

Ilyen vagyok én is.

Nincs miért élni? És akkor mi van ezekkel az emberekkel akik itt próbálnak rábeszélni, hogy KÜZDJ!? Nem is ismernek, mégis szeretnek és foglalkoznak veled. Ez a szép az életben, hogy még vannak ilyen jó szívű emberek!

Párkapcsolat nélkül is lehet élni szerintem boldogan, hisz nézd meg mennyien válnak el, mennyi a teher ha valakivel együtt élsz.

Küzdj azért, hogy eljuthass oda, ahova szeretnél, hogy sok fajta ország, tengerpart stb. Mindig van miért élni!!!!!!!!!