Ma kiderült, hogy rákos vagyok és nincs senkim akiért küzdenék. Mit tegyek?

Neked alapvetően tévképzeteid vannak a nőkről. Szerintem nem a betegségeddel van elsősorban baj.

Ha nem adatott meg (egyelőre), hogy társra találj, nem tiszteled meg azzal magad, hogy a boldogság más forrását is megtapasztald? Rengetegen boldogok egyedül is; csupán társadalmunkban van túlfetisizálva a párkapcsolatok fontossága, a férfiasság bizonyítása stb.

Másrészről a boldogság olya, hogy ha üldözzük, nem érjük el.

1.) Ne merülj bele az önsajnálatba

2.) Küzdd le a rákot, önmagadért, és határozd el, hogy utána újult erővel fejest ugrasz a nagyvilágba

"egyedül vagyok és félek"

- Most elárultad magad: aki fél, az magát félti. Vagyis aki fél, abban van élni akarás, különben miért félne bármitől. Benned van pedig van élni akarás. Akkor élj.

Nézd, van a családomban, aki túlélte... és gyakorlatilag új életet kezdett, annyira megerősítette az, amit átélt. Tudott váltani, a régi rossz dolgoktól megszabadulni, nyitott a világ felé és azóta él teljes életet, amióta a rákot túlélte...

Van ilyen is. De ha te eldöntötted, hogy ennyi volt, akkor nem fog menni...