Miért van az, hogy felnőtt, huszonéves emberek elvárják, hogy a szüleik tartsák el őket?

Az előző 43 éves anya vagyok.

Én is sokat töprengtem már azon,hogy hol ronthattuk el...?

4 gyereket nevelek,a párommal együtt -hála van munkánk-nagyon sokat dolgozunk,hogy ennek a családnak az igényeit kielégítsük,a természetesen az ésszerűség határán belül,hisz az igény a csillagos ég.Ami fájó különösen a nagylányok részéről.

Tudom jól, nem fáklyás menet ami a jövőjüket illeti,de a szülőknek sem az, ezt a nívót fenntartani.

Feje tetejére állt a világ.Régen apáinknak voltak jogaik és nekünk kötelességeink,ma ez fordítva van.

Nem tudom kinek cseng még a fülében :"Amíg az én kenyeremet eszed..."!

CSERÉBE mostunk,főztünk,takarítottunk és még a régi módszerekkel,a kerti munkákat elvégeztük.A zsebpénz fogalmát nem is ismertük.Ruházkodási, szórakozási kultúránk is más volt,mert alig volt...

Ennek ellenére tiszteletben tartottuk szüleink döntését,akaratát.

Ma minden elvárás a részükről,cserébe nem várhatunk semmit és ha netán meg mered kérdezni,hogyan gondolod a jövődet,esetleg valami konkrétummal állsz elő,lelkiismeret-furdalást ébreszt benned,mert még felnőttként ott lóg a köldökzsinór köztetek.

Talán a rendszer a hibás,talán mi,talán gyermekeink...

Nem csak gazdasági válság,hanem érték válság is van.

Szerintem az sem volt olyan jó, hogy a mi szüleink 18 éves koruktól dolgoztak, és csak egy részük tanulhatott tovább. Tiszteletreméltó, hogy megküzdöttek a sok nehézséggel, de miért is kellene, hogy a gyerekeiknke ne legyen könnyebb?

Ez kicsit hasonlít ahhoz a kérdéshez, amikor az anyós számonkérte a terhes menyétől, hogy miért nem hord fát, mert ő bezzeg terhesen nem kímélhette ki magát.

Sok szülőnek semmi se jó.

Anyukám pl. megtette, hogy elköltözött egy másik városba a munkalehetőség miatt - a szülei egy életen át siránkoztak, hogy "bezzeg a ... néninek milyen jó, hogy itt lakik a lánya a szomszédban"

Ami meg engem illet, én elmentem dolgozni 2 szak mellett - az volt a baj, hogy nem vágtam hozzá jó képet, mert rohadt fárasztó volt, és igen, utáltam, biztos egy rohadt dög vagyok, hogy rülhelltem, de megcsináltam, elvégeztem a munkát, csak este mosolyra már nem futotta hozzá. Mostani munkámmal az a baj, hogy nem bejelentett. Itthon lakok, mert albérletbe nem engednek el, mindig a cirkusz van, ha el akarok menni, a sírás (szó szerint), hogy "tönkreteszel monket, feléled a félretett pénzedet" stb. itt meg hallgathatom, hogy "ki vagy szolgálva, egyedül semmire nem lennél képes" De persz efőzni ne mmehetek be, mert nem jó, ahogy csinálom, takarítani nem takaríthatok (ha igen, üvöltözés van), mert nem jó, ahogy csinálom. Stb.

Na szóval imádom az ilyen kérdéseket.

12.27 vagyok - sokszor az is benne van, hogy a szülők nem tanulhattak tovább, és mintha neheztelnének a gyerekeikre, hogy nekik ez nem volt gond. Én MINDEN NAP hallgatom, hogy "b...hatod a diplomádat" - másra meg milyen büszkék emiatt.

Szerintem ahhoz meg, hogy az emberek régen szegényebbek voltak, meg nem volt ennyi ruha, áru, stb. nem lehet értéket kapcsolni, az egy adott helyzet volt, amibe beleszülettek. Sokakat az akkori nélkülözés sem tett jobb emberré, míg sok fiatal van ma, akik nem lesznek ettől az árubőségtől üresfejű plázapatkányok.

És a régi szigort, tekintélyelvűséget az érintettek biztosan nem élvezték - éppen ezért nem alkalmazták a saját gyerekeik esetében. Nme él ezzel vissza minden gyerek.

Az előző fiatal tisztelt kivétel!

Szerintem a szülei igenis jót akarnak azzal,hogy nem engedik el albérletbe.Sajnos még náluk is sok a veszekedés, és gondoljunk csak bele ott mekkora feszültség lehet,ahol szó szerint nem csinál semmit a felnőtt gyermek!!

(43/anya)

12:23

Azért nem a sötét középkor volt ám az az idő,amikor a mai szülők éltek.Egyébként pedig miért is neheztelnének gyermekeikre azért mert ők tanulhatnak?? Hiszen taníttatják őket!Nem hiszem,hogy olyan sokan saját erőből tanulnának.

Igenis a mai szülők sok áldozatot hoznak azért,hogy gyermekeiknek normális jövőt biztosítsanak.

Nem ritkán erejükön felül,csak amikor a szülők részéről elérkezettnek látszik az idő az önálló életre,kis csemetéjük nem tesz meg mindent azért,hogy a szülők válláról levegyen némi tehet.Elvárja,hogy felnőttként kezeljék,ugyanakkor eltartatják magukat.Ez számos konfliktus forrása!

Nagyon nehéz ma tisztességes munkát találni, az álláshirdetések 90%-a csaló, a munkaügyi kirendeltségek előtt hosszú sorok állnak fiatalok és idősebbek egyaránt, mert a munkáltatók visszaélnek a rászorulók helyzetével, és sokan protekciósokat dugnak be a megüresedett helyekre, akiknek meg nincs protekciósuk, csak tudnak tisztességesen dolgozni, azok nem kellenek. A pályakezdőknek is nehéz. Van fiatal huszonéves, aki tényleg kiszolgáltatja magát, de a többség nem ilyen.

Anyukám mai napig meséli, hogy amikor ők voltak fiatalok, akkor szó szerint 0-ról indulva szülői segítség nélkül (ezt úgy értsétek, hogy az esküvő után a szülők is pénz nélkül maradtak, szegények voltak, és anyuéktól elkérték a pénzt, ami a lagziból összejött, hogy legalább hónap végéig kihúzzák) TUDTAK LAKÁST VENNI, kaptak munkát, ma ugyanezt nem tudnák megtenni. Változott a világ, pedig csak kb. 25 év telt el. De ma sokkal nehezebb, mint akkor.

Kérdező, elvállalsz fekete munkát is ha nincs más, annak tudatában, hogy megbüntetnek, ha megtalálnak, és annak tudatában, hogy nincs táppénz, nincs gyes (ha esetleg kéne), nincs nyugdíjjárulék arra az időre (amiből később a nyugdíj lesz), nincs munkanélküli ellátás, és nem biztos, hogy valaha is megkapod a pénzed? Akik azt mondják, hogy bármi jön, el kell fogadni, ebbe gondoljanak bele, én most egy csaló céget perelek, mert átvertek, de magamtól nem vállalok fekete munkát.

Igen, van, akit elkényeztetnek, és ezzel visszaél, lakást kap, kocsit kap, és mindezért egy fűszálat nem tesz keresztbe, de nem ők vannak többségben.

Aki annyira okoskodik a munkával, annak azért lenne egy tanácsom, hogy próbáljon meg utánam csinálni egy ilyen fél évet, mint nekem a legutóbbi volt, hogy csalók csalók hátán, és nem tudja, tud-e számlát fizetni vagy enni a következő hónapban. Csak fél év, és majd utána mondja, mennyire könnyű. Nem voltam soha ilyen helyzetben, de sose néztem le a kényszer-munkanélkülit, mert tudom, hogy manapság különösen nehéz, és pont ezekben a nehéz időkben lenne szükség a szülőkre, mert a másik lehetőség az utca.

Ma rengeteg a csaló! Csak fel kell lapozni az álláshirdető portálokat, ha mást nem is. Soroljam?

Ahova már nem írják ki a cég nevét, az gyanús, a telemarketing gyanús... Zepter (irodai munkát hirdet, de távolról se az), HT Fenrir (fix alapot ígér, de ahhoz havonta 20 üzlet kell), az üzletkötőivel még a Generali is (vállalkozói igazolványt kérnek, de ezt az interjúig még a hirdetésben se közlik, és tiszta jutalék, nincs biztos pont)... És nem beszélve azokról, akik csak a jogszabály miatt hirdetik meg az állást, de már rég megvan rá az ember... Ez is csalás, hiszen az álláskereső honnan tudhatná, hogy a meghirdetett állás tényleg üres, csak szerencsétlen cégeket kötelezi a törvény, csak így a munkakeresőkkel szúrnak ki (esetleg a munkaügyi minisztérium átgondolhatná).