Megfogja ezt valaha bocsájtani?

Nézd Kérdező, azért azt tudomásul kell venni, hogy az emberek nem istenek, ergo néha hibáznak. Az rendben van, ha ma még a sebeid nyalogatod, de holnaptól azon kellene neked is gőzerővel gondolkodni szerintem, hogy hogyan lehet a kárt minimalizálni, és az életet újraindítani... szóval, hogy hogyan tovább... ahogy szerintem apukád is ma még dühös, lehet holnap is, de utána ő is azon fog gondolkozni. Ha téged is foglalkoztat az emberek sorsa, akkor te egy lelkiismeretes ember vagy, nyilván, ha túl lesztek mindketten az első megrázkódtatáson, ki fogjátok találni, hogy hogyan tovább...

És hát ja, valszeg évek múltán is fel lesz emlegetve időnként a dolog, de ettől még nyilván meg fog neked bocsájtani.

Szerintem is meg fog bocsátani, mivel jó a kapcsolatotok, ha segítesz a helyzet megoldásában.

Én ilyen nagy kár esetén azt javasolnám, hogy "okosan dolgozz, ne keményen". Úgy értem, spórolt pénzből igen későn fog összejönni 10 millió. Persze spórolj is, de közben nézz utána inkább biztosításnak, állami támogatásnak, EU-s pályázatoknak, hátha találsz valamit, ami segíthet.

Már megint nincs némely embernek humorérzéke...első voltam, és NŐ!

24/n

Előző. a legtöbb szimpla biztosítás nem nyújt fedezetet arra, amikor a kár a vállalkozás tagjai, alkalmazottai hibájából következett be, csak természeti kárra vagy külső károkozásra. Másfelől a magyar válallkozások zöme manapság örül, hogy még képes működni, meg a béreket és közterheket fizetni, úgyhogy biztosítással nem, vagy legfeljebb csak nagyon alap verzióval rendelkezik.

Lásd a BS sem volt biztosítva, amikor leégett, a BVM sem, amikor tűz ütött ki és megsemmisült több hónapi raktárkészlet, stb. Pedig ezek nem kisvállalkozások, ráadásul az első költségvetési (állami) volt.

Igazándiból szerintem Kérdező abban bízhat, hogy az ember az első pillanatban szinte mindig kétségbeejtőbbnek látja a helyzetet és nagyobbnak a kárt, mint aztán pár nap múlva, amikor már átgondolt mindent, és elkezdett dolgozni a kárenyhítésen.