Jogosan vagyok rosszul az egész rokonságtól?

Utálom az egész rokonságot, beleértve a nagyszüleimet(kivéve az egyik nagymamámat, őt imádom) és a nagybátyám feleségét. Állandóan beleszólnak az életünkbe, minden nap telefonálgatnak(pedig külföldön élnek, másik kontinensen), kifaggatják anyukámat vagy nagymamámat az aktuális hírekről aztán azon csámcsognak egész nap. Bármit mondunk nekik, mindent kipletykálnak. Pl. Nagymamám valamit elmond a fiának vagy a fia feleségének(ők élnek külföldön), akkor nekik az az első dolguk, amikor leteszi a telefont,hogy felhívják a nagyapámat és mindenről beszámolnak. Utána nagyapám felhív minket és elújságolja,hogy ezt meg azt hallott tőlük és ebből már nem egyszer hatalmas veszekedés volt. És ez fodítva is igaz, ha nagyapámnak mesélünk valamit , akkor ő azonnal felhívja őket külföldön és elmondja, aztán a külföldi rokonok meg felhívnak minket,hogy tudják. Szerintem ez nem normális dolog,hogy így beleártják magukat az életünkbe, engem borzasztóan idegesít(ezért meg is kértem anyukámat és a nagymamámat,hogy rólam soha semmit ne mondjanak).

A családunkban a veszekedések 50 %-a régebben ezért volt, mert az volt a szokásuk,hogy jól felidegesítettek minket telefonon, aztán mi meg "egymásnak ugrottunk". Többször is kértem a családot,hogy ne vegyük fel a telefont vagy húzzuk ki, de ők ezt nem merik megcsinálni, olyan mintha szabály szerűen "rettegnének" tőlük,hogy mit szólnak akkor.

Ezen kívül más problémák is vannak, pl. a nagyapám egy csomószor megsértődik és rácsapja a telefont ara aki éppen ebszél vele.

Ma az történt,hogy nagymamám beszélt vele telefonon(elváltak, de jóban vannak). Nagymamám mutogatott nekünk valamit, amire mi az hittük, azt jelenti,hogy maradjunk csendben mert nem hallja amit nagyapám mond a telefonba, de kiderült,hogy azért mutogatott,mert nagyapám anyummal akart beszélni. Erre nagyapám később visszahívott minket, nagymamám meg elkezdett neki magyarázkodni,hogy azért nem jött anyum a telefonhoz mert félreértés történet. Erre nagyapám azt felelte,hogy össze vissza beszél és ő ezt nem hiszi el, hazudunk. És kijelentett,hogy ő ilyen feszült környezetbe nem akar jönni(holnap vendégségbe jött volna), és hogy ő most nem jön el(már az összes kaja meg van főzve!!!!). Én ezt kihallgattam a másik telefonon, mert már előre tudtam,hogy ezt akarja kiprovokálni,hogy ne kelljen eljönnie. Amikor meghallottam,hogy nem jön, tiszta erőből levágtam a telefont.

Most, megint úgy beszélgetnek, mintha mi se történt volna.

Hát normálisak ezek? Én már ott tartok,hogy találkozni sem akarok nagyapámmal, plusz ő támogatott volna(fél évet kifizetne a sulimból) de már azt sem akarom engedni büszkeségből. Én ilyen rokonokból nem kérek.

Jogosan vagyok így kiakadva?