Mit lehet tenni egy iszogató, sértődős anyával, aki amúgy sokat segít nekem?

Nálunk is így kezdődött (bár itt nem édesanyámról, hanem az anyósomról van szó). Először csak néha picit - ahogy te is írtad - gyagyásra itta magát, aztán konkrétan haza kellett hozni (az út másik oldaláról), mert nem tudott járni, menet közben elaludt, a többit nem részletezném. Most ott tartunk, hogy elkezdtem írogatni a vodkákat, múlt hó huszonhetedike óta 25 üveggel ivott meg. Hétfőn hulla részeg, beleköt mindenkibe, üvölt (nem csak a lakásban, de összefüggéstelenül az utcán, szomszédok, ismerősök előtt, illetve nekik), kedden délután elvárja, hogy megértsük, mert neki "szörnyű élete van". Szerdán újra a hétfői műsor, csütörtökön bűnbánat és így tovább, napi 2-3 üveg vodkával. Akkor pattantam el végleg, amikor üvöltve megpróbálta földhöz vágni a laptopokat, majd kirontott a lakásból. Elmentünk bevásárolni, egy óra múlva arra értünk haza, hogy a ház aljában (panel) zokogva (!!!), artikulálatlanul üvölt a szomszédoknak, hogy mi ketten kiraktuk őt a saját lakásából és most nincs hova mennie. Másnap még ő volt megsértődve, hogy nem vigyorogtam. Próbáld meg összeszedni, mielőtt eléritek a mi szintünket, mert hidd el nekem, ez kibírhatatlan. A lakásban kétnaponta olyan szag van, mint egy szeszfőzdében (de gondolom, ismered a tipikus vodkás szagot), havi 40 ezer körül megy el piára, közben a villanyt ki akarták kapcsolni (két nappal előtte szólt, hogy szedjük össze), a bérleti díjat hónapok óta nem fizette (egy héttel a villany előtt szólt, hogy három napon belül kell a pénz), félmillióra rúg a kktg tartozás és még sorolhatnám. Csak ebben a hónapban több, mint százezer forintot adtunk oda, és abban sem vagyok biztos, hogy azt befizette volna bárhová.

(Bocsánat a hosszú kirohanásért, nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek :) Sajnálom, hogy rád zúdítottam)