Miért nem érti meg anyám, hogy szorongok?

Nálunk is ugyanez volt, és amikor már SÍRVA kértem, akkor vitt el orvoshoz.

Pszichiáterhez ne menj, de egy pszichológussal beszélgess szerintem. Lehet, hogy az is segít, ha csak kibeszélheted a problémáidat valakinek, aki megért.

Szegénykém. Sajnos ez elég gyakori, talán nem mer anyukád szembenézni vele, hogy igenis pánikbeteg vagy! Így nyilván nehezebb munkát találnod majd, meg nehezebb lesz élni az életed, fél, hogy segítséget kell nyújtania. Anyukád önző! Ezzel nem vagy egyedül nagyon sok ilyen család van, ahol ezt nem értik meg, olyanokat tanácsolnak, hogy "ne foglalkozz magaddal, foglalkozz másokkal", mintha ezzel meg lenne oldva a probléma.

Az emberekkel van a baj, hiszen ez is egy betegség, nem lehet csak úgy "kinevelni" valakiből.

Én azt mondom neked, ne hallgass anyukádra, foglalkozz magaddal, kérj mielőbb segítséget! Nekem is ilyenek a szüleim, nem foglalkoztak soha sem velem, sem a testvéreimmel. Próbálj meg másik családtagtól segítséget kérni titokban, vagy barátnődnek, rokonodnak, valakinek ezt elmondani, akik megbízhatóak, persze olyanoknak, sokat beszélgetni erről, és menj el a körzeti orvoshoz azonnal. Minél később kérsz segítséget, annál nehezebb lesz ezt kezelni. Nem kell ezt szégyellni, ez nem elmebetegség, ettől még nem vagy "bolond", ahogy mondta neked anyukád, ennek lelki okai lehetnek. Ha hamar elmész pszichiáterhez és pszichológushoz, tünetmentessé is válhatsz, és a későbbiekben teljesen normális életet élhetsz. :) Szedd össze magad, és foglalkozz magaddal, állj ki magadért te!