Normális ha úgy gondolom, hogy jó anya lennék?
Már régóta szeretem a kisgyerekeket és mindig is úgy gondoltam, hogy ha eljön az ideje akkor szülök egyet (vagy akár többet is). Persze nem most, de 10-15 éven belül szeretnék, ha minden jól megy. Nem volt még barátom, de nem bánom, mert nem akarok velük szórakozni, hanem én azt nézem mindig, hogy kivel tudom elképzelni magamat. Igazából azt akarom, hogy az első legyen az akivel örökre együtt maradok. Lehet, hogy hülyeség de nem esélytelen. Jelenleg nem igazán érdekel, hogy szegény leszek vagy gazdag, mert ha normális családom lesz akkor nagyon gazdag leszek. Most azért tanulok, hogy legyen egy jó állásom (mai világban szinte lehetetlen) és el tudjam tartani a gyereke(i)met.
Régebben is így gondoltam, de most a kedvenc előadóm újra felnyitotta a szememet. Az van, hogy még csak 15 éves vagyok és már olyan 9-10 éves koromtól így gondolom. Ennyi idősen normális?
15/L
Nagyon jól gondolkozol, végre egy értelmes lány!:)
16/F
Respect,
Nehéz ebben a korban kilógni a sorból (és valljuk meg nem a te látásmódod az elterjedt)
A jó álláshoz engedj meg két gondolatot: A helyedben már most vagy az informatikai vagy az orvosi pályára gyúrnék. Az mindenhol a világon ugyanolyan, nem függ országoktól, politikától és kevés a jó szakember.
Sok sikert.
Normális, okos leányzó vagy. Viszont a te típusodnál két veszélyt látok a dologban:
1. Az "első pasid legyen az igazi" elv: ez szép s jó, de csak azért, hogy ez teljesüljön, ne alkudj meg, és ne maradj benne egy esetlegesen rossz, bántalmazó vagy csak lehúzó kapcsolatban! Vedd észre, ha már csak az elveid miatt ragaszkodsz a fiúhoz, s nem a kölcsönös szeretet (szerelem) és tisztelet tart együtt!
2. Még ha meg is van az a bizonyos igazi férfi, aki mellett el tudod képzelni a jövőt: ne ugorj bele nagyon korán a gyerekvállalásba. És nem azért, mert "ki kell élni magad" - a fenének se hiányzik, hogy 28 éves koromra kiélt legyek... Hanem mert ha valódi, szép kapcsolatotok van, akkor kettesben olyan csodás eltölteni a fiatalságotokból jópár évet, ami nagyon megéri. Én is vágyom babára, de még nem szeretnék. Nem azért, hogy pasizzak, és kiéljem magam, hanem hogy a párommal még elmehessünk helyekre, kipróbálhassunk dolgokat, amiket gyerek mellett már nem lehet. (Nem a gyerek mellől kell elmennie egy édesanyának mondjuk extrém sportokat űzni, vagy vad, távoli vidékekre utazni, hanem amíg nem vagyok felelős a gyerekemért...)
Sok boldogságot, minden jót!
Teljesen normális :)
Én is így gondolkodtam 15 évesen. Azóta kicsit módosultak a gondoltaim, de még mindig úgy érzem, hogy az lesz a boldogság és a (lelki) gazdagság, ha majd gyermekem lesz. Én az első szerelmemben láttam meg az "örök párt", pont 15 évesen. 2 évig voltunk együtt. Rájöttem, ha nem is az első kapcsolat tart örökké, akkor is létezik az igazi, aki majd később jön el. És akinek szintén nagyon fontos lesz a család :)
Én 14 éves korom óta akarók gyereket csak még tudom hogy még nincs itt az ideje.
17/F
Teljesen normális, hogy így gondolkozol.
Én is mindig így voltam vele, és szerencsére megtaláltam az igazit, hamarosan házasodunk, utána jöhet a gyermekáldás. :) 20L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!