Mit tegyünk? Nekem már ötletem sincs.

Páromat a nagymamája ( 50 es éveiben jár) nevelte fel, de az a nő egy iszonyatos természetű.Mi már 7 éve együtt vagyunk és 2 éve együtt is élünk, most lesz az esküvőnk. Nem járunk hozzá kölcsönkérni, nincs hitelünk, nagyon jól elvagyunk. És állandóan velünk van elfoglalva. szabályosan ami nekünk jó az neki borzalom.Nem is kérdezi az esküvőt,nem is érdekli. De ha kell valami akkor mindig megtalál minket.Akkor jön a behízelgés csak mi tudunk segíteni stb..Amikor meg épp nem kell csinálni semmit akkor a párom egy sz.mét tr.ger, nem érünk semmit, miből van pénzünk.stb...És ezeket a dolgokat folyamatosan árasztja a külvilágnak. Eddig is tudtuk hogy ilyen de most anyukám oda került dolgozni ahova a nagymama és visszamondják neki folyamatosan amit ránk összehord.És olyan dolgok amikről (pl. milyen sok tüzelőnk van) más nem tud.Anyukám eddig azt a taktikát választotta hogy nem foglalkozik vele.Ez oké, de kérdezem én hogy mi köze annak az yx munkahely dolgozóinak a mi külön magánéletünkhöz? Most már úgy érzem tenni kellene valamit Mi vagyunk a rosszak akiket nem kell segíteni, de a két 40 éves gyereke meg annak a családjai akiket elkell tartani azok a jók.Szóval az lenne a kérdésem hogy mit tehetnénk ezzel a mocskolódós hadjárattal szemben? Ha kérdőre vonjuk a szemünkbe hazudik.és azt sem bírom hogy ne foglalkozzunk vele, mert ez már szabályosan bánt.Mi tehetünk ami hatásos lenne?