A halott édesapám csak nekem hiányzik. Ez nem szomorú?
Apunak 3 gyereke volt: az első házasságából 1 lány és 1 fiú, a másodikból pedig én. Ők 8 és 6 évesek voltak mikor elváltak, majd rá 3 évvel születtem meg én. (Nem volt megcsalás, hanem apu "szeretett inni" és a nő nem bírta). Én születésem óta együtt éltem vele, én ehhez voltam hozzászokva, amúgy nem volt vele gond, jó ember volt, a tesóimnak is jó apjuk volt, csak hát nem éltek együtt, a hétvégi találkozások meg az amikor valahova vinni kellett őket autóval az nem volt az igazi. És halála előtt összeszólalkozott az egyikkel, majd mikor meghalt azt mondta a tesóm hogy "Örülök hogy meghalt mert egy aljas ember volt" a temetőbe sem járnak ki, élik a boldog életüket, megkapták az örökséget és ennyi. Szerintem eszükbe sem jut már, senkinek sem hiányzik....
Hozzá tartozik mondjuk hogy én 19 éves vagyok, és anyukám sem él, nekik van már családjuk/gyerekük + él az anyjuk...
Ez elég furcsa. Nekem 3 hete halt meg az apám, holnap hamvasztják el. Ő is szeretett inni, nekem is van két féltestvérem apa előző házasságából akik szintén nem éltek velünk. Mégis nagyon fájt nekik is, hogy meghalt :(
Vannak olyan esetek, amikor nem tudom sajnálni ha egy szülő meghal (sorozatos súlyos bántalmazás, lelkiterror), de ha alapból jó ember volt az apukátok, akkor nem értem hogy lehet ilyet mondani..ez tényleg szomorú. De legalább neked hiányzik, már van egy személy aki gondolt rá, ez is valami.
24/N
Kedves kérdező!
A Jó Apukád, (aki téged felnevelt) ivott, mint a gödény, és elhagyott két másik gyereket, abban a korban, amikor még nagy szükség lett volna rá.
Nos, az én apám is otthagyott bennünket ( 3 gyerek+feleség+ a saját anyja). Elment Kanadába, új életet kezdeni. Kezdett is, háza lett, autója. Velünk semmit sem foglalkozott többet. De jó ember lehetett. A végén kiugrott a toronyházuk ablakán, de volt aki állította, hogy kidobták. Nem rázott meg a híre. Tudod embert nem ismerek, aki sírt volna érte. Az állat nem csinál ilyent, hogy elhagyja a családját, és vagy a hazáját.
"A halál az élet szerves része, és mindenki pótolható."
Na menj a p.icsába!
Gondolj bele az ellenkezőjébe.
Csak hétvégén látod apádat, akiről tudod, hogy a család azért nem lehet együtt, mert alkesz. Akkor is ilyen jó embernek gondolnád és járnál a temetőbe?
Azt nem mondanám ilyen esetben, hogy örülök, hogy meghalt, hisz mégiscsak az apám, de hogy túlzottan engem sem rázna meg ilyen esetben, az is biztos.
Kedves kérdező!
Nézd meg magad, mit írtál: Apád az első életében ivott, mint állat, persze az asszonynak nem kellett. Erre gyorsan váltott, szerzett másik asszonyt ( persze ivott tovább). és attól kezdve mindenkinek segített. csak épp a saját gyerekeit lesz@rta. Gondolj bele az ő helyzetükbe. Apa, a jó, mindenkinek segít, épít, nevel, de nekünk a sajátjainak semmi...
De pont te vagy aki nem érti hogy mit írok....
Apám a saját gyerekeinek segített építkezni, lakást nézni, gyereket orvoshoz cipelni stb. Mert azok is a saját gyerekei voltak, csak éppen az első asszonyától születtek, akitől elvált. Tehát hiába hogy elvált, attól még foglalkozott velük. Nem tudom már ennél jobban leírni, úgy látszik nem volt érthető hogy ezeket írtam:
"Apunak 3 gyereke volt: az első házasságából 1 lány és 1 fiú, a másodikból pedig én."
"a bátyám a házát építette apám volt az aki segített betonozni stb..." ez a fiú gyerek.
"mikor a nővéremnek megszületettek a gyerekei és orvoshoz kellett mennie, vagy terhes gondozásra apu vitte őt" ez meg a lány gyerek.
Ők az első feleségétől született gyerekei, az övé mindkettő. Tehát nem valami jöttment kölyköknek segített, hanem a sajátjainak.
Ha nem érted meg így sem.....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!