Tényleg olyan nagy kérdés leendő férjemtől, hogy a gyerekeink is kötőjelesen viseljék majd a vezetékneveinket?

Nézd, a férjeddel kell megbeszélned, tőlünk erre nem igazán tudom én sem, hogy milyen választ kapsz.

Azzal semmit nem érsz, ha azt mondom, hogy nekem nem lenne nagy kérdés, mivel ez a te meg a férjed élete/döntése.

Vele kell közös nevezőre jutnotok.

Kérdés , vagy kérdés !?!

Vigyázz , mert ez lehet váló ok , mi a gyermek vallásánál úgy összevesztünk , hogy majdnem elváltunk , pedig friss házasok voltunk !

Rá 2 évre el is hagytam ,bár nem ezért , de megalapozta...

Már mint kérdés, vagy kérés :-)))

Már Én is összezavarodom :-)

Ez azért egy jó szakítópróba, mert ha ezen nem tudtok megegyezni, mi lesz, ha tényleg nagyon lényeges gyereknevelési dolgok jönnek fel, pl. a gyerek vallása, milyen játéka lehet, hogyan nevelitek, mit ehet (van ahol ez is durva vitákhoz vezetett)

Nálunk az exférjem van kiakadva, hogy miért kell a gyereknek különórára járni (mert szereti és különben is én fizetem, akkor neki nem tök mindegy?), miért kell ez meg miért kell az, miért nem németet tanul angol helyett, miért nem kosarazik a karate helyett (mert az van az iskolában, a gyerek nem magas és lyukas a keze mint nekem), miért ne ihatna kólát (mert utálja és amúgy is egészségtelen), stb...

Ajánlom neked a Csjt. névviselésről szóló szakaszait.

Ha te felveszed az ő nevét, és kötőjelesen írandó lesz, akkor neki is ugyanígy fel kell vennie a tiédet.

Pl.: Te vagy Nagy Zsuzsa, ő Kis János. A neveitek ezek után így alakulnak majd:

Kis-Nagy Zsuzsa, Kis-Nagy János.

Csjt 42. pf. (1): "Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti."

Szerintem a ritka neveket ma már különösképp tovább kell adni, mindegy, hogy férfié vagy nőé.

A párod ezt igazán megtehetné...

Bár gyerek még nincs, de ugye nyilatkozni kellett a házasságkötéskor, hogy mi legyen majd a neve.

Hasonló a felállás, az ő neve gyakori, az enyém nagyon ritka (nincs összesen húsz ember világszerte ezzel a vezetéknévvel, egyetlen 40 év alatti férfiről tudok csak, a többi nő).

Mi maradtunk saját néven, de kötőjelesen írtuk be a születendő gyerek nevét. Azt rábíztam, hogy milyen sorrendben legyenek a nevek, így az övé került előre, az enyém lett a második (ami rögtön behatárolja a későbbi keresztnév választást, mert szlávos -cs végű nevem van, úgyhogy kiesik a zöngés hanggal kezdődő összes név.. :)).

Őt még az se zavarta volna, ha csak az én vezetéknevem kerül oda, de mivel már van gyereke, így kettejük között legalább ennyiből látszódjon a rokoni kapcsolat majd.