Ha egy gyerek apa nélkül nő fel, annak milyen következményei lesznek felnőttkorára?

Igen amit leírtál az a tipikus, apakép, férfiképhiány ami sajnos s késöbbi kapcsolatot is meg akadályozhatja.

Ha nem is volt a családban olyan aki mint férfi példakép lehetett volna,akkor "minta" nélkül nőtt fel a gyerek, tehát bizonytalan az élet szinte minden területén.

Sajnos ez az eredménye az apa nélküli és férfiminta nélküli gyereknevelésnek.

25 éves nő vagyok, a szüleim kb. 2 éves koromban váltak el. Én anyukámmal maradtam. Az apukámmal rendszeresen tartottam a kapcsolatot, hetente mentem hozzá. Anyagilag folyamatosan támogatott ugyan, nem szenvedtem hiányt semmiben, de mégsem vett részt a nevelésemben, nem volt előttem apa-modell.

Most, felnőtt fejjel azt veszem észre magamon következményként, hogy iszonyatosan igényelném egy férfi kitüntett és osztatlan figyelmét. Nagyon-nagyon szeretéhes vagyok. Ez ugyen nem biztos, hogy azért van, mert az apámtól ezt nem kaptam meg maradéktalanul, de valószínűleg nagy szerepe van benne.

Erre nincs sablon, hogy ilyen, vagy olyan lesz.

Több ismerősöm, rokonom nőtt fel apa nélkül és teljesen más felnőttek lettek (mindegyikük velem kb egyidős, 40 és 50 közötti férfi)

Az egyiküket az anyja és a nagyanyja nevelte, nagypapái nem éltek, egyke: a nőket csak cselédnek tekinti (a feleségét is) Semmi férfias dolgot nem tanult meg, nem focizott gyerekkorában, semmit nem tud megszerelni, egy lapraszerelt bútort nem tud összeállítani.

Másik: nagyszülei nevelték a húgával 10 éves korától (a szülei balesetben meghalt) Rettenetesen zűrös kamasz volt, balhé balhé hátán. Felnőtt korára megjött az esze, családja van, igyekszik minden munkát megfogni (a lánya még zűrösebb, mint ő volt tini korában)

Harmadik: Az anyja egyedül nevelte 11-12 éves korától (az édesapja meghalt) Sosem volt zűrös gyerek, jól tanult, jó munkahelye van. A nagyszüleivel főleg csak a szünetekben találkozott a távolság miatt. Kimondottan rendes, jól nevelt gyerekei vannak.

Negyedik: szintén az anyja és a nagyanyja nevelte, a nagypapák nem éltek már amikor ő megszületett, 7 éves volt, amikor az édesapja meghalt. Sose volt zűrös gyerek, viszonylag jól tanult, érettségi után elhelyezkedett. Sajnos 23 éves korában egy balesetben meghalt.

Láthatod, négy ember, mind apa nélkül nőtt fel, mégis más és más történet, nincs rá sablon.

Azt se mondanám, hogy a barkácsolást az apjától tanulja az ember. Apukám szinte semmit nem szerelt meg a ház körül, a bátyám sem rajong az ilyesmikért (nem is csinálja) és viszont kicsi koromtól imádtam mindenféle barkácsolást, szerelést. (szerencsére a bátyám nem játszott a barkács készleteivel, így birtokba vehettem őket, mert ugye én nem kaphattam olyat, mert lány vagyok)

17-es! Természetes, hogy maga a tény, hogy elhagyott, fáj, ez sajnos később is elő fog jönni. Nem az "apahiány" ami fáj, hanem az elhagyás ténye, hogy nem kíváncsi Rád. Nekem is ezt volt. Sajnálom. :(

De attól függetlenül én nem gondolom, hogy lehet általánosítani az apa nélkül felnőtt emberek személyiségvonásait, viselkedésformáját, stb.

Ebben az "apa mint elengedhetetlen férfi minta" dologban sem hiszek feltétlenül, mert 1. a gyerek attól még találkozik férfiakkal (nagypapa, rokon, nagybácsi, tanár, barát apja vagy bátyja, stb.), 2. az sem követi feltétlenül az apai mintát, aki apával nőtt fel (és sokszor jobban is teszi, pl. egy agresszív vagy hanyagoló apa esetében)

11-es válaszadó

21/F, van egy húgom 17/L

Tíz éves koromban váltak, nagyszüleimhez költöztünk, nagyapám szellemileg/fizikailag is beteg volt.

Anyám dolgozott, ha otthon volt a nagyszülőket ápolta.

6 éve élünk Pesten, másfél szoba.

Jól tanultam, redőnyt, mosógépet magamtól megszereltem, nyakkendőt kötni, borotválkozni tudok - ez apa nélkül is megy.

Érettségi óta 3 szakmát és egy egyetemi képzést kezdtem el és fejeztem be, mielőtt elvégeztem volna.

Most passzív félévvel és életcél nélkül diákmelózom. Másodállásban pornófüggő vagyok, kisebb - nagyobb megszakításokkal.

Határozatlan, ügyetlen, bátortalan.

Igaza van a kérdezőnek, én is hasonló cipőben járok, mint a 20.as kommentben említett személy (5 évvel ezelőtt).

"Nem tudja, hogy kell a lányok előtt viselkedni, nem tudja, hogy kell fiúkkal, barátokkal, barátnőkkel stb-k el viselkedni.

Olyan mint egy lány, sokan azt hiszik, hogy meleg. Nem tudja, hogy kell férfiasan viselkedni.

Semmi férfias nincs sem a viselkedésében, sem pedig a személyiségében. "

Úgy gondolom, ha nincs férfi életvitel szerűen egy fiú mellett, annak a következménye egy férfiatlan férfi(korú fiú).

Még valami, ajánlom, hogy mindenki, aki gyerekvállaláson gondolkodik olvassa el dr. Hermann Alice: Emberré nevelés című könyvét.

Mindenkinek, aki házasságon gondolkodik Gyökössy Endre: Ketten, hármasban című könyvét.