Normális az, hogy ennyire akarok egy gyereket? Pedig még gyerek vagyok
Az utóbbi hónapokban nagyon ez kattog a fejemben. Talán mert a tesómnak is most született pár hónapja, meg mostanában több fiatalról tudni meg hogy gyereket vár (akár tvből vagy környezetemből). Pedig még nagyon a "fénykoromat" élem, sokat bulizok (de mértékkel), és gyakran van bulihiányom is mert ott tudok kicsit "bekattanni" és egész este táncolni, kiénekelni magamból a gondjaimat. 19 múltam, még komoly kapcsolatom se volt, és kezdem azt érezni hogy egy normális pasit se fogok soha találni. Viszont ha találnék valakit és szóba kerülne, úgy érzem mindent fel tudnék adni egy gyerekért.
Csak úgy érzem hogy emiatt másoknak akarnám megmutatni hogy felnőttem, megváltoztam, és nekem is jó életem van, pedig nincs. Anno a sulit abbahagytam, küszködök az álláskereséssel, itthon lakok, a barátaim messze vannak vagy épp nem érdeklem őket, így javarészt itthon vagyok, nem tudom már mit csináljak..De a gyerekkel nem lekötni akarnám magam, csak élni, és jelen pillanatban az lenne az egyetlen ami segítene ezen.
Vagy mi miatt lehet ez a gyerek utáni vágy? Régen rühelltem a gyerekeket, de azóta megszerettem őket, bébiszitter is voltam, imádom tesóm babáját is.
Azt mondják,hogy egy nő vagy 20 évesen szüljön,vagy 30 évesen.
Te mindkettőt megteheted még.
Ezt én is kiírhattam volna. Sőt, tettem is fel erről kérdést anno. :D
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
Annyi, hogy azóta 3 év, és még mindig így érzek...
Miért ne lenne normális?
Mióta az eszemet tudom, mindig is anya szerettem volna lenni. Nyáron lesz az esküvőnk, utána pedig elkezdjük a "babaprogramot". De viszont: nekünk van saját házunk, munkánk stb, neked ez nincs meg, addig meg szerintem korai a gyermeknevelésre gondolni.
Kedves Kérdező!
Végigolvasva a kérdésedet, s annak a részletezését is, az a véleményem, hogy annak a felelőssége nem igazán terhelődött rád, amivel egy gyermek vállalása, megérkezése jár.
Kezdem azzal, amit írsz: "...pedig még gyerek vagyok"
Nos, ha magadat is gyermeknek érzed, s amiket leírsz ennek magyarázataként (haverok, buli fanta) azt gondolom, hogy jól látod magad.
Azt gondolom, hogy a gyermekvállalás elsősorban egy gondolkodásmód változás, amikor már nem önmagadról szól a világ, hanem kész vagy mindent alárendelni a születendő gyermeknek.
Még valami: egy gyermeknek az anyán kívül apára is szüksége van. Ehhez a futó kaland kevés...
En mindigis imadtam a gyerekeket, 17 evesen jottem ossze a baratommal (aki ma mar a ferjem). annyira kattogtam a temara...19 evesen lett is, nem bantam meg, a legjobb dolog az eletunkben.:) Ha meglesz hozza a megfelelo partner, es az anyagiak, akkor szerintem vagj bele;)
21/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!