Normális az, hogy ennyire akarok egy gyereket? Pedig még gyerek vagyok

Az utóbbi hónapokban nagyon ez kattog a fejemben. Talán mert a tesómnak is most született pár hónapja, meg mostanában több fiatalról tudni meg hogy gyereket vár (akár tvből vagy környezetemből). Pedig még nagyon a "fénykoromat" élem, sokat bulizok (de mértékkel), és gyakran van bulihiányom is mert ott tudok kicsit "bekattanni" és egész este táncolni, kiénekelni magamból a gondjaimat. 19 múltam, még komoly kapcsolatom se volt, és kezdem azt érezni hogy egy normális pasit se fogok soha találni. Viszont ha találnék valakit és szóba kerülne, úgy érzem mindent fel tudnék adni egy gyerekért.

Csak úgy érzem hogy emiatt másoknak akarnám megmutatni hogy felnőttem, megváltoztam, és nekem is jó életem van, pedig nincs. Anno a sulit abbahagytam, küszködök az álláskereséssel, itthon lakok, a barátaim messze vannak vagy épp nem érdeklem őket, így javarészt itthon vagyok, nem tudom már mit csináljak..De a gyerekkel nem lekötni akarnám magam, csak élni, és jelen pillanatban az lenne az egyetlen ami segítene ezen.

Vagy mi miatt lehet ez a gyerek utáni vágy? Régen rühelltem a gyerekeket, de azóta megszerettem őket, bébiszitter is voltam, imádom tesóm babáját is.