Miattam (is) halt meg a tesóm? (már egyszer túltettem magam rajta)

1. az abortusz nem gyilkosság

2. te gyerek vagy, anyukád felnőtt, ő tudja, mit miért csinált. ő tudja, hogy mi az oka az abortusznak.

Nyilván nem miattad halt meg, ezzel ne is kínozd magad !

Anyud lehet csak rosszul fejezte ki magát azzal, hogy úgy adta elő, mintha miattad lenne, de nem közvetlenül értette így biztos !

SZerintem első lépésben ne menj még pszichológushoz, hanem nyílj meg anyukádnak, hogy miért így mondta, hátha még bocsánatot is kér ezért. Legyél őszinte vele, de ne haragosan add elő.

Mellékesen az egészet nem is kellett volna említenie neked, de most kezded el majd a világot megnyílva látni magad előtt , hogy bizony a felnőttek, sőt szülők is csak emberek, akik vétkeznek.

Beszélj vele !

Nézd, egy nőnek nehéz 13 év után újrakezdeni a babázást, még 20 évig lekötni magát. Te már önálló vagy, de egy baba, egy kisgyerek évekig nem az.

Ennek a kornak is megvan a szépsége, csak visszanézve néha nagy teher.

Nekem másfél éves a lányom. Nem fogok szerintem még egyet vállalni.

Csúnya dolog volt viszont az, hogy édesanyád rád kente a döntését. Ebben nem volt korrekt.

De gondolj bele: mi lett volna ha megtartja, úgy hogy nem akarta a babát. Szerinted boldog lenne vele? Ha az anya nem boldog, akkor a gyerek se.

Volt egy jó barátnőm kollégiumban. Az apja rákényszerítette az anyját arra, hogy megtartsa őt. Az anyuka akaratlanul is éreztette a lánnyal, hogy nyűg és teher neki. Kb hasonló korú volt mint te, mikor öngyilkosságot kísérelt meg. Szerencsére túlélte. Most már ő is anyuka. Beszélgettünk és elmondta, hogy már érti az anyját. Rettentő nehéz és sok lemondással jár egy gyerek. Nagy elszántság kell ahhoz, hogy végigcsinálja az ember.

Ha rákényszerítik, az nem olyan mintha ő is akarná.